2015.08.12. 08:46:05 7244 138

Az EU-ban Németországban a legalacsonyabb a munkanélküliség
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Németországban a legalacsonyabb a fiatalok körében a munkanélküliség az egész EU-ban - mutatta ki a német statisztikai hivatal (Destatis) kedden ismertetett vizsgálatában, amelyet a nemzetközi ifjúsági nap elé időzített.

Állásinterjún - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Állásinterjún

A Destatis adatai szerint a 15-24 éves korosztályban 330 ezren munkanélküliek, ami 7,7 százalékos arány, és azt jelenti, hogy tíz év alatt megfeleződött - a 2005-ben regisztrált 15,5 százalékhoz képest 50 százalékkal csökkent - a fiatalok körében a munkanélküliségi ráta.

Németország ezzel messze az első az Európai Unióban. A második Ausztria, jóval lemaradva, 10,3 százalékkal, a harmadik Málta 11,8 százalékkal. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) módszertana alapján végzett számítások szerint Magyarország a mezőny első feléhez tartozik 20,4 százalékos aránnyal. Az utolsó Spanyolország, ahol a fiatalok 53,2 százaléka munkanélküli.

A nemzedék helyzetét az a mutató is jellemzi, amely a nem dolgozó és tanulmányokat, képzést vagy továbbképzést sem folytató fiatalok arányát jelzi. Ez Németországban 6,4 százalék, 41 százalékkal kevesebb a tíz évvel ezelőtti 10,9 százaléknál.

Németország ebben a vonatkozásban a negyedik az EU-ban, Hollandia (5 százalék), Dánia (5,8 százalék) és Luxemburg (6,3 százalék) után. A Destatis kimutatása szerint Magyarországon a nem dolgozó és nem is tanuló fiatalok aránya 13,6 százalék. A legmagasabb arányt, 22,1 százalékot az olaszországi fiatalok körében regisztrálták.

Az ENSZ közgyűlése 1999-ben nyilvánította augusztus 12-ét nemzetközi ifjúsági napnak. A világszervezet ezzel szeretné felhívni a figyelmet a nemzedékek közötti szolidaritás fontosságára a családban, a közösségekben, a nemzetek egészében.

Erre a napra a legnagyobb német hitelintézet, a Deutsche Bank is készített egy felmérést, amelyben a fiatalok megtakarítási hajlandóságát vizsgálták. Kimutatták, hogy a lakosság egészét jellemző átlagnál sokkal többet spórolnak. A lakhatási és egyéb létfenntartási költségek után a jövedelmükből átlagosan megmaradó havi 464 euróból jellemzően 126 eurót tesznek félre. Ez 27 százalékos megtakarítási rátát jelent, ami a háromszorosa a 9 százalékos országos átlagnak. A pénzt konzervatív megtakarítási formákban, többnyire takarékbetétben helyezik el.

A német fiatalok mindenekelőtt jogosítványra, autóra vagy elektronikai cikkekre gyűjtenek. 23 százalékuk tanulmányokra tesz félre, 17 százalékuk pedig nyugdíjra - mutatta ki a Deutsche Bank.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A végrehajtó funkciók, amelyek megkönnyítik az életünket

A végrehajtó vagy exekutív funkciók olyan mentális eszközök, amelyek nagyban hozzájárulnak életünk gördülékennyé és kiegyensúlyozottá tételéhez, céljaink megvalósításához. A készségeink ezen összességét képező funkciók mindegyikéről elmondható, hogy a megfelelő eszközök bevetésével fejleszthetők.

Csak egyszer élsz, élvezd! - A hedonista életszemléletről

Szótári értelmezés szerint a hedonizmus egy ókori görög filozófiai irányzat, mely a testi és szellemi élvezetekre összpontosít, ezt tekintve az életben a legfőbb jónak. Hétköznapibb megközelítésben ez egy olyan életfelfogást és gyakorlatot jelöl, melyben az érzéki örömök élvezete az egyéni élet vezérfonala. Manapság leginkább a „You Only Live Once”, röviden: „YOLO”, magyarul: „csak egyszer élsz”, megközelítésben találkozhatunk ezzel az életfelfogással. Ám nem csupán erről van szó…

Válságban az életünk közepén? Van kiút

Az életközépi krízis (midlife crisis) fogalmáról elsőként Jaques Elliot, kanadai pszichoanalitikus írt, amit leginkább felnőtt férfiak tapasztaltak. A szakember praxisában felfigyelt arra, hogy ez a jelenség nagyjából a negyvenes évekbe lépve, szinte elkerülhetetlenül és szükségszerűen jelenik meg. Ebben a konfliktusban az egyén szembe találkozik a saját végességének valóságával, ami megrémíti, és egyfajta sokként, mi több, halálfélelemként éli meg. Gyakran az „életbe menekülés” útját választja, melyben új szerelmeket keres, lelki öngyógyító kísérletet tesz, és egy illuzórikus második ifjúkor mentsvárába akar menekülni. Hogyan ismerhetőek fel e krízis jelei, és milyen kiutak állhatnak a rendelkezésünkre?