2014.08.20. 08:54:49 1985 26

Államalapítás? Új kenyér? Tűzijáték? - Neked mit jelent augusztus 20.?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Annyi minden kötődik már ehhez a naphoz, hogy sokszor elfelejtjük, miért jelentős számunkra. I. István király, az ő szentté avatásának és temetésének évfordulója, a keresztény magyar államalapítás, az Új Kenyér ünnepe. 1083-tól tartják számon „piros betűsként”, azonban folytonosságáról nem beszélhetünk.

Tűzijáték | Fotó: wikipedia.org - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Tűzijáték | Fotó: wikipedia.org

Örülj, hogy ünnepelheted!

Sajnos, a történelem viharaiban hánykolódva, egyik, majd másik hatalomhoz csapódva, vagy csatolva, nem volt mindig ilyen természetes az augusztus 20-i ünnep. 1771-ben pápai rendelkezésre törölték az egyházi ünnep közül, csak Mária Terézia uralkodása alatt „jeleskedhetett” ismét. Ám az 1848-49-es forradalom leverése után szintén tilos volt megtartani, hiszen Szent Istvánt a független magyar állam egyik szimbólumaként tartották számon. Régi pompájában csak a kiegyezés, vagyis 1867 után tündökölhetett újra. Nemzeti ünnepként 1945-ig élt, majd eltörölték, 1947-ig még egyházi ünnepként megtarthatták. Aztán jött a kommunizmus…

Volt, hogy több jelentéssel bírt

Tartalmi megújítása, vagy kiegészítése is többször megtörtént. A két világháború között, a Trianon utáni sokkból felébredve, nemcsak az államalapítás, hanem a történelmi Magyarország visszaállítására való emlékezés, emlékeztetés napjává is vált. Aztán jött a II. világháború, utána pedig, ahogy fentebb is írtuk, a kommunizmus. Eltörölni, lekicsinyíteni nem akarták, így új jelentést adtak neki. Kezdetben lett az Új Kenyér ünnepe, majd 1949. augusztus 20. óta, egészen 1989-ig az (új) alkotmány ünnepe lett, 1950-től „megspékelték” a Népköztársaság ünnepe címmel. A rendszerváltozás után lett megint a régi, a korábbi hagyományok újra az ünnep részévé váltak. Hivatalosan 1991-től állami „pirosbetűs”.

Huszadikai „hűűű”, meg „húúú”, meg „váóóó”

Ha augusztus 20., akkor tűzijáték, már az 1900-as évek eleje óta. Ekkor még nem igazán volt elragadtatva a nagyérdemű az égi pompától, a szervezők 1938-ban (az Eucharisztikus Világkongresszus évében), illetve 1937-ben foglalkoztak komolyabban a kérdéssel. Ebben az évben több külföldi cég cégtől is kértek ajánlatot, ám végül is két magyar szervezet nyerte el a megrendezés lehetőségét. 1941-től se tűzijáték, se igazi ünneplés, érthető okokból. A világháború után újra indult az „égi fény”, egészen 1952-ig, amikortól április 4. élvezett előnyt a „tűzijátékosdi” szempontjából. Az 1956-os események sem ösztönözték a hatalmat a régi rend visszaállítására. 1966-tól azonban újra a nyár végi ünnepen gyűlt össze a nép a Duna-parton, az eget kémlelve. És így megy ez azóta, reméljük, az idei évben is.

Van élet augusztus 20. után?

Jelentjük, van. Viszont, ahogy egy régi sláger is megénekli: „süt a Nap, az igaz, de az nem ugyanaz…”. Hiszen népi megfigyelések, és talán még a brit kutatók szerint is, 20. után elromlik az idő, a nappalok már nem olyan forróak, tovatűnik a kánikula, az esték már hűvösebbek, a nappalok csapadékosabbak. És lassan készülni kell az iskolába is, évnyitók, „becsengetnek” és megannyi, nem túl vidám pillanat köszönt ránk. De ne csüggedjünk, jönnek még a szép, színes falevelek és a csodálatos Indián nyár.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tesztett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...