Tág értelemben a csodát leginkább úgy értelmezhetjük, mint olyan eseményt, ami a természet rendjétől eltérő mibenléte okán csodálkozást vált ki az emberekből. Ilyen rendkívüli - félelmet és tiszteletet ugyancsak kiváltó - megnyilatkozások szerepelnek a szentként tisztelt írásokban.
A világon számos érdekfeszítő babonás hiedelem van, amelyek mindegyikének létezik valamilyen régmúltba visszavezethető mitológiai, kulturális, spirituális vagy kozmológiai gyökere. A köznapi babonák erőteljesen befolyásolják a világszemléletet, szorosan kötődnek a hagyományokhoz, belátást engednek a letűnt korok népeinek gondolkodásmódjába. Mindezekből kifolyólag pedig érthető, hogy több társadalomtudomány is előszeretettel kutatja ezeket.
Vethetjük hitünket önmagunkba, párunkba, gyermekeinkbe, legkedvesebb barátainkba, eszmékbe, célokba, a még megfoghatatlanba. A hit kultúránként és egyénenként változik. Mi több: az egyes ember életszakaszai, műveltsége, életszemlélete, szocializációja mértékében és függvényében ugyancsak mutathat változást. Mélységet vagy éppen magasságot.
Időnként újból és újból felcsap a közfelháborodás a halloween ünneplése kapcsán pedig közel sem véletlen, hogy rögtön utána két keresztény ünnepet is tartanak. Sok ősi nép szerint kezdődött el a téli időszak november elején, ezért az elmúlással kapcsolatos megemlékezések pont időszerűnek tűnnek ilyenkor.
Mindannyiunk napjának legalább egyharmadát a tanulás vagy munka teszi ki. Éppen ezért, nem csak eredmény szempontból fontos, hogy jól haladjunk, gördülékenyen végezzük a feladatokat, hanem azért is, hogy ne legyen a nap nagy része kellemetlen. Ebben segíthetnek az ásványok energiái is.
Életének utolsó éveiben volt szerencsém találkozni Máté Imre bácsával, aki az ősi kultúránk egy szeletét, szellemi hagyatékát, a rábaközi táltosok (korabeli egyetemeken is tanuló orvosok) tudását őrizte meg nekünk.