Ulpius: a Bestseller kiadótól a csődig
Óriási adósságot és piaci lehetőséget hagyott maga után a csődvédelembe menekült Ulpius-ház, amelynek új vezetése az összes boltot bezárja, de a kiadó életben tartására szakmai befektetőt keres. A Libri és az Alexandra közben ádáz versenybe kezdett a piacért és az Ulpius-ház legjobb szerzőjéért.
„Én csak írom a könyveket, amiket aztán rábíztam olyanokra, akikről elhittem, hogy értenek hozzá (..) már elég sok cikk született az Ulpius csődjéről, de valamiért Kepets András személyes felelősségét még senki sem feszegette. Éppen ideje lenne. Kepets András tipikusan az a kapitány, aki elsőként menekül el a hajóról, miután zátonyra vezette. Az agyonszapult bróker-mumusok legalább még itt vannak, és szembenéznek a tetteik következményeivel (..) én (és a többi szerző) nem tőzsdéztem, csak könyveket írtam, de én valószínűleg egy fabatkát sem kapok majd, sem kártérítésként, sem sehogy”.
Ezt írta a Vs.hu-nak az Ulpius egyik volt szerzője, akit a kiadó csődvédelme miatt sokmilliós kár ért. Hogy pontosan mennyi, még nem tudja, úgy becsüli, hogy egy kisebb lakás árát bukta el. Az elsősorban női olvasók körében népszerű író azt kérte, nevét ne említsük. Elég csak annyit tudni, hogy az utóbbi években tíz regénye és néhány novellája jelent meg az Ulpiusnál. Miután a kiadó csődvédelmet kért és kapott a Fővárosi Törvényszéktől, másokkal együtt ő is elhagyta a „süllyedő hajót”, és a Librivel szerződött. Most a Libri és az Alexandra is verseng azokért a szerzőkért, akik eddig az Ulpiushoz kötődtek. Úgy tudjuk, a legádázabb harc a Magyarország egyik legnépszerűbb szerzőjének tartott Frei Tamásért folyik. Az Alexandra állítólag szép summát ígért Freinek, a Librinek viszont annyiban van helyzeti előnye, hogy a szerző ebben a hálózatban üzemelteti a kávézóit. Megállapodás egyelőre nincs. A Blikk a napokban írt arról, hogy az Ulpius is szép összeget fizetett Frei Tamásnak, amíg volt miből. Mára állítólag 75 millió forinttal tartozik a kiadó az írónak.
A 75 millió forint mindenesetre csak töredéke az Ulpius kintlévőségének. Jóllehet Viczián András, az Ulpius új ügyvezetője megkeresésünkre még csak megbecsülni sem tudta a tartozás végösszegét, a piacon terjengő hírek milliárdos adósságról szólnak, ami több százmilliós hiteltartozásból és hatszáz milliót is meghaladó szerzői, szállítói és bérleti díjakból jöhetett össze. Viczián mindenesetre azt mondja: “jelen pillanatban is zajlik a kiadó pénzügyi, gazdasági átvilágítása, a szerződések felülvizsgálata, az árukészlet leltározása."
Még azt sem tudják, hány embernek tartoznak. „Pontos számot nem tudok mondani, de 200-250 közötti hitelezője van a kiadónak, akik között van bank, nyomda, a szerzők és a konkurencia is” – írta kérdésünkre.
SZAKMAI BEFEKTETŐT KERESNEK
Vicziánt március 17-én, az Ulpius-ház tulajdonosi taggyűlésén bízták meg az ügyvezetői feladatok ellátásával, aznap, amikor a kiadó csődvédelmet kért. Ez a közhiedelemmel ellentétben még nem jelent csődöt, sokkal inkább egy utolsó esélyt, hogy a bajba jutott vállalkozás helyreállítsa a fizetőképességét. Ha 120 napon belül nem sikerül megalkudni a hitelezőkkel, akkor bíróságon kérhetik a csődvédelem meghosszabbítását. Egyelőre egy dolog biztos: a bolthálózatot megszüntetik. Ennek első jeleként már a csődkérelem előtt egy héttel bezártak 3 könyvesboltot, azóta pedig eldöntötték, hogy a többinél is lehúzzák a rolót. Magát a kiadót viszont nagyon szeretnék megmenteni. „Természetesen ehhez szakmai befektetőre lesz szükségünk, de a kiadói tevékenységet szeretnénk folytatni” – írta Viczián a VS.hu-nak.
ERŐLTETETT MENET
Starcz Ákos a mából visszanézve három okot lát a bukás mögött. A kiadó az egész piacot belehajszolta egy árversenybe, képtelen volt kigazdálkodni a drága bérleti díjakat, és hitelből finanszírozta az újabb boltnyitásokat – ezek így együtt vezettek a bedőléshez.
„A bolthálózat fejlesztése indíthatta el lefelé a lejtőn a kiadót, rövid idő alatt 15 boltja nyílt, amelyek csak a veszteséget termelték” – írta a Vs.hu-nak az új ügyvezető. Viczián véleményét Galambos Ádám, az Ulpius kommunikációs igazgatója is osztja. Szerinte most az a cél, hogy a kissé túlzott terjeszkedésből, a bolthálózat erőltetett bővítéséből, és a magyar könyves szakma általános problémáiból fakadó állapotot túlélje a cég, és szerényebb dimenzióban, kevesebb bolttal fennmaradjon.
Hogy valóban sokat kockáztatott-e az egykor népszerű kiadó, arról szerettük volna megkérdezni az alapító-tulajdonost, Kepets Andrást is. Ő azonban március közepe óta elérhetetlen, úgy hírlik, külföldön van. Magyarországi ingatlanjait eladta, állítólag több tízmilliós magántartozást hagyott hátra.
A konkurensek mindeközben nagy erőkkel helyezkednek, hogy a számukra legtöbbet kihozzák az eddigi harmadik legnagyobb szereplő bukásából, és nekik is megvan a maguk magyarázata a történtekre. Miután az Ulpius csődvédelmet kapott, három nagy szereplő maradt a könyvpiacon: a Líra, az Alexandra és a Libri-Shopline. Utóbbi vezérigazgatója, Starcz Ákos szerint az első pillanattól látható volt, hogy az Ulpius csődbe fog menni.
“Az ingatlanmenedzsmentet teljesen elbénázták, rosszkor, rossz helyen, rossz áron nyitottak boltokat, ez az egyik probléma, a másik, hogy a kiadói szakboltok nem élnek meg."
Ráadásul „rettentően jópofa az Ulpius kiadványait 4+1 akcióban árulni, de az emberek jellemzően azért járnak könyvesboltba, mert ott nagy választék van, nemcsak egy kiadó kiadványait, hanem mindent megtalálnak, amit a magyar piacon gyártanak”.
A BESTSELLEREK KIADÓJA
Kezdetben az Ulpius-háznak is jól ment. A kiadót 1998-ban alapította Kepets András, aki eleinte egy hátizsákkal járta a boltokat, innen nőtt ki a cég, amely a 2002-es könyvfesztiválon már az év könyvkiadója volt. Az utóbbi években sokak szerint meglehetősen agresszív üzletpolitikát folytatott: szinte csak sikerkönyveket adott ki hatalmas példányszámban. Például az Ulpiusnál jelent meg A szürke ötven árnyalata, Szepesi Nikoletta nagy botrányt kavart visszaemlékezései és a Frei-könyvek is.
A kiadó azonban hiába játszott csak nyerő lapokra, a bestsellerek nem fogytak eléggé, veszteséget veszteségre halmoztak. Közben – a válság ellenére is – Kepets András egyik boltját a másik után nyitotta: 2012-ben és 2013-ban hat, tavaly két újabb Ulpius-bolt nyílt. Összesen 11 budapesti és 4 vidéki üzlet tartozik az Ulpiushoz, a társaságnak 2013-ban hivatalosan 86 alkalmazottja volt.
A Céginfóban található mérlegadatok szerint 2013-ban még minden jól ment: az egymilliárd forintot közelítő adósságát az Ulpius csökkenteni tudta, miközben árbevétele meghaladta az 1,5 milliárd forintot. A nyereség is jól alakult: a 2011-es 44 millió forint után 2013-ban már 120 milliót vihettek haza a tulajdonosok.
A nehézségeket később részben az okozta, hogy a bevétel egyenlőtlenül jelentkezett: Magyarországon könyvet többnyire karácsony előtt vesznek az emberek. Az írókat, a nyomdát, a bérleti szerződést azonban az év többi hónapjában is fizetni kell. Kellett volna.
Ugron Zsolna még akkor volt az Ulpius szerzője, amikor jól ment a cégnek. Mégis otthagyta. Évekkel később a Vs.hu-nak ezzel indokolta a váltást: „az első regényemet hihetetlen példányszámban adták el, ők ismertették a nevemet az olvasókkal. Egy idő után András (Kepets – a szerk.) és én már sok szakmai kérdésben eltérően gondolkodtunk, olyannyira, hogy a közös munkát sem tudtam tovább elképzelni.”
Előbb receptes könyve jelent meg egy másik kiadónál, majd úgy látta jónak, ha a regényei is máshol jelennek meg. Így került ő is a Librihez. Mint mondja, a Librinél az első pillanattól kezdve nagyon nagy bizalmat és rengeteg támogatást kapott Halmos Ádámtól és Sárközy Bencétől a kiadó igazgató-tulajdonosaitól. Utóbbi az a Erdélyi menyegzőnek szerkesztője, a Nádor asszonyainak pedig társszerkesztője is volt. „Az írás magányos munka, de amíg a kézirat az olvasóig eljut, az bizony csapatmunka. A Libri csapata pedig fantasztikus hátország.”
FÉLTIK A TISZTA VERSENYT
Ugron Zsolna tehát kifejezetten elégedett a Librivel, pedig ezt a kiadót is sok kritika érte az utóbbi időben, elsősorban agresszív terjeszkedése miatt. Az Alexandránál például az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor kiderült, hogy a Libri a közeljövőben 12 boltját átveszi Budapesttől Miskolcig. A Libri-Shopline vezérigazgatója a Vs.hu-nak ezt azzal magyarázta: a magyarországi bevásárlóközpontokat üzemeltető Klepierre Management Magyarország Kft.-vel egyeztek meg abban, hogy csomagban kapják az üzletek bérleti jogát. Kerestük az Alexandra tulajdonosát, Matyi Dezsőt is, de ő nem akart reagálni. Titkárságáról korábban ez az üzenet jutott el a sajtóhoz: „a Libri ilyen formában megvalósuló monopolisztikus terjeszkedési politikája egyáltalában nem etikus, és súlyos károkat okoz nemcsak a hazai könyvpiac jelenlegi – minden nehézség mellett is – kiegyensúlyozott működésében, de a művelt és jó érzésű olvasóban is komoly aggályokat ébreszthet”.
Korábban Gyurgyák János, a tudományos szakkönyvek egyik legfontosabb hazai kiadójának, az Osirisnek a tulajdonos-ügyvezetője is levélben rohant ki, etikátlan magatartással vádolva a feltörekvő kereskedőcéget, a Libri-Shopline Csoportot. Szerzők, munkatársak elcsábításáról írt, a versenysemleges kereskedelem arcátlan lábbal tiprásáról, a szakmai minimum folyamatos megsértéséről, évek óta tartó folyamatos, a független kiadókat tönkretevő árrés-emelésről.
A Libri tavaly szeptemberben hasított ki nagyobb szeletet magának a könyvpiacból, hogy fuzionált az egyik legnagyobb hazai online webáruházzal, a könyves Bookline-ból kinőtt Shopline-nal. A piac szereplői azóta kiáltanak Góliátot, amit a Libri-Shopline vezérigazgatója a Vs.hu-nak is visszautasított, szerinte ez teljesen abszurd. Mint mondja: “nem ördögtől való, ha kereskedelmi vállalkozásként növelni szeretnék a piaci részesedésüket.
Starcz Ákos szerint, mielőtt bárki monopóliumot kiált, érdemes mérlegelni, hogy a Lírának és az Alexandrának is több boltja van, mint a Librinek, forgalomban pedig az Alexandra és a Libri fej-fej mellett halad. Szerinte a Libri és a Shopline fúziójával létrejött cégcsoport hosszú távon, meghatározó és felelős módon szeretné irányítani a piacot, de ezek még nem monopolisztikus tervek. A piaci részesedést persze szeretnék javítani. Hogy mennyivel, arról a Vs.hu hiába kérdezte a vezérigazgatót, nem mondott pontos számokat. A magyar könyvpiac tankönyvek nélkül nagyjából 45 milliárd forintot tesz ki, ebből a Libri-Shopline-né hozzávetőleg 11 milliárd, ezt szeretnék szolidan növelni – árulta el a vezérigazgató. Mindenesetre többek szerint az Ulpius esetleges csődje is a Libri-Shopline-nak kedvez. Starcz Ákos ezt is visszautasította: „az Ulpius azért fáj, mert eltűnik egy olyan szereplő, aki bestsellereket gyártott a piacra, és évente több százmilliós forgalmat generált a Libri hálózatában”.
Nem tagadta ugyanakkor, hogy megpróbálják a kialakult helyzetet a saját javukra fordítani, úgy, hogy a többieket is „élni hagyják”. Mások esetlegesen hibás gazdálkodásáért nem felelősek – mondta Starcz, kiemelve, hogy „lehet olcsón utcai boltokat nyitni, csak nincs benne vásárló”. Ezzel a vezérigazgató egyértelműen az Ulpius csődjére utalt, bár elismerte, hogy tanulni is lehetett Kepets Andrástól: “Ő olyan ikonikus szereplője a piacnak, aki megtanította a többieket arra, hogy a könyv ugyanolyan árucikk, mint bármi más.Szerinte ugyanis korábban az egész könyvpiacot egyfajta pökhendi, értelmiségi pátosz jellemezte. Nem nyúltak le olyan témákért, amiket az emberek egyébként szívesen megvettek volna. Az Ulpius volt az, amelyik felvállalta, hogy ezeket ki fogja adni.”
Most pedig a kiadók egymást taposva startoltak rá a népszerű írókra. Starcz szerint ez is azt bizonyítja, hogy minden oké, a könyvpiacon verseny van.
Forrás: vs.hu
