Új korszak kezdődik a menekültválság ügyben
Egyelőre úgy tűnik, az EU-Törökország megállapodással sikerült lezárni a nyugat-balkáni menekültútvonalat. Ettől viszont a probléma még nem oldódott meg. Elkezdhetnek újra készülni az olaszok, hiszen több alternatív migránsútvonal is arrafelé vezet, és Magyarország is új helyzetbe kerülhet. A csempészek már felkészültek, a nagyobb kockázat miatt pedig a menekülés ára is az egekbe szökhet.
Április 4., hétfő az a nap, amikor először vizsgázik élesben az Európai Unió és Törökország közt létrejött megállapodás és általában az EU új migrációs politikája is. Ekkor indítják útnak a görög hatóságok a migránsok első csoportját, akiket gyakorlatilag automatikusan visszatoloncolnak Törökországba. A tervek szerint első körben ötszáz embert visznek a leszboszi Mütiléné kikötőjéből a törökországi Ayvalikba: afgánokat, pakisztániakat és olyan szíriaiakat, akik nem kértek menedékjogot Görögországban.
Hétfőtől jelentősen felgyorsulnak a menekültügyi eljárások is, feltéve, hogy tényleg megérkezik az EU által ígért kétezer fős csapat. Az ő feladatuk feldolgozni annak a mintegy ötezer embernek az ügyét, akik az utóbbi két hétben feltorlódtak az égei-tengeri szigeteken. Március 20. óta ugyanis a görög hatóságok nem szállítják tovább a menekülteket, mint korábban, hanem helyben tartják őket az ügyük gyorsított elbírálásáig, majd nagy valószínűséggel visszatoloncolják őket Törökországba.
Bár március 20. óta is érkezett mintegy háromezer menedékkérő a görög szigetekre, ez már jóval kevesebb, mint korábban, amikor naponta ezres nagyságrendben szálltak ki a csónakokból az emberek. A múlt héten már az is előfordult, hogy egy 24 órás időszakban egyetlen migráns sem lépett görög földre. Ez azt jelzi, hogy minden kétely és emberi jogi aggály ellenére működhet az EU-török megállapodás, ami legalábbis arra elég, hogy elriassza a görög útvonaltól a migránsokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy maga a migráció megszűnne, még akkor sem, ha a török határőrök újabban lőni is szoktak a Szíriából érkezőkre.
A CSEMPÉSZEK MÁR TUDJÁK AZ ÚJ ÚTVONALAT
Az úgynevezett nyugat-balkáni migrációs útvonal fokozatosan záródott le: a magyar határkerítés volt az első lépés, de később Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia is korlátozásokat léptetett életbe. Utóbbi például már csak érvényes útlevéllel és vízummal enged a területére olyanokat, akik nem háborús zónából (Szíriából és Irakból) érkeznek. Ennek következtében több tízezer ember torlódott fel a görög-macedón határon. A Görögországban rekedt több tízezer ember számára Albánia lehet az egyik alternatív útvonal, a Facebook erre szakosodott oldalain, illetve az idomeni táborban is terjednek erről információk. Az albán kormány ugyan azt ígéri, hogy nem engedi be a menedékkérőket, de az albánok régóta járnak oda-vissza a görög határon, szinte biztos, hogy akadnak vállalkozó szellemű csempészek. Albániából az út Montenegrón és Horvátországon keresztül vezethet, vagy pedig ismét behajózhatnak a menekültek, és Olaszország felé vehetik az irányt – a montenegrói és albán cigarettacsempészek ismerik az útvonalakat.
Törökországban jelenleg is 2,5 millió szíriai, és nagyon sok más nemzetiségű menekült van, akiknek jelentős része Európába szeretne eljutni. A kereslet természetesen megteremti a kínálatot is, és ez az embercsempészetre is igaz. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap helyszíni riportja szerint a csempészek már felkészültek, telefonszámaik elérhetőek a Facebookon, és április első hetében nagyban indulhat újra az üzlet az eddiginél jóval magasabb árért: fejenként 3-5 ezer euróért a dél-törökországi Mersin vagy Antalya kikötőiből nagyobb teher- vagy halászhajókkal egyenesen Olaszországba indulnak, esetenként akár 200 emberrel a fedélzeten.
OLASZORSZÁG KÉSZENLÉTBEN
Az olasz kormány számára ugyanakkor az lehet a leginkább aggasztó, hogy a tavasz beköszöntével újraindult az úgynevezett közép-mediterrán útvonal, vagyis Líbiából is csempészik a főleg a Szaharától délre fekvő területekről származó migránsokat Olaszország felé. A nyugat-balkáni útvonal tavaly tavaszi felfutása előtt ez volt a fő csempészút, és most újra az lehet: az olasz parti őrség és haditengerészet múlt szerdán egyetlen nap alatt több mint 1500 embert mentett ki a tengerből. Idén már 16 ezer ember érkezett ezen az útvonalon, és szinte biztos, hogy ez a szám csak nő majd, ahogy tavaszodik, hiszen Líbiában továbbra sincs hatékony állam, ami megállítaná a csempészhajókat.
BULGÁRIÁNAK NAGYON ROSSZ HÍRE VAN
És emiatt már nemcsak Rómában aggódnak, de Bécsben is. Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter a Die Welt című német lap szombati számában megjelent interjúban arról beszélt, hogy Ausztria rövidesen szigorú határellenőrzést fog bevezetni. Konkrétan a Brenner-hágót említette, vagyis az olasz-osztrák határt, és azt mondta: nemcsak rendőrök, de katonák is járőrözni fognak. Ez egyébként nem lenne példa nélküli, hiszen az osztrák hadsereg 1990-től 2011-ig őrizte például a magyar határt is, és több mint 90 ezer illegális határátlépőt tartóztatott fel.
A helyzet miatt megváltozó migrációs útvonal elvileg érintheti Ciprust is, ahová Libanonból és Szíriából is át lehet áthajózni. A mintegy 200 kilométeres út azonban nagyon veszélyes lehet, a szigetországban pedig csapdába kerülhetnek a menedékkérők, ha nem szállítják át őket más EU-s országba. Új állomás lehet még Bulgária és Románia is, de a menedékkérők körében a bolgár hatóságoknak nagyon rossz híre van. A bolgár-török határon már a magyar előtt is kerítés állt, korábban pedig afganisztáni migránsok a VS.hu tudósítójának is arról számoltak be, hogy a bolgár rendőrök kutyákat uszítottak rájuk. Ha a menekültek mégis erre indulnak, az Magyarország számára is új helyzetet teremt. A magyar-román határon egyelőre nincs kerítés. Március közepén Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: az előkészületeket megtették, szükség esetén pedig akár tíz napon belül felépíthető lesz az új határzár.
Forrás: vs.hu
