2014.06.17. 16:35:40 4426 19

Te sem mész szívesen táppénzre?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A magyarok többsége csak akkor megy táppénzre, ha nagyon muszáj. Négy év alatt 30 százalékkal csökkent a táppénzen lévők száma, derül ki az OEP által közzétett adatokból. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pár napja tette közzé statisztikai zsebkönyvét a tavalyi adatokkal. Ezek szerint tavaly 825 ezer táppénzes esetet, és 19 millió táppénzen töltött napot regisztráltak. Naponta átlagosan 54 ezren voltak táppénzen.

Orvosnál - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Orvosnál

A 825 ezer esetből – ami nem azonos a betegek számával, hiszen egyvalaki többször is mehet táppénzre - 602 ezer volt a betegség miatti táppénz, vagyis egy év alatt, 2012-höz képest

15 ezerrel több volt a táppénzes eset

De 271 ezerrel kevesebb a táppénzes nap és 600-zal kevesebben voltak naponta táppénzen.

Igaz, komoly változások nem történtek tavaly óta, az igazi ugrás 2011-2012-ben volt, amikor komolyan megszigorították a táppénzszabályokat. Az OEP és a munkáltatók táppénzkiadása 2010 óta 74 milliárdról 60 milliárd forintra csökkent, és négy évvel ezelőtt az emberek még 27 millió napot töltöttek táppénzen. Mindeközben a táppénzre jogosultak száma 2010 és 2013 között háromszázezerrel nőtt.

Vagyis a több táppénzre jogosult közül kevesebben és kevesebb napot töltöttek táppénzen, mind 2010-hez, mind 2012-höz képest, ami jelenthetné akár azt is, hogy összességében egészségesebbek lettünk. Ennek azonban ellentmond, hogy az OEP adatai szerint egy esetre betegség miatt átlagosan 30, baleset miatt pedig 39 nap jutott. A táppénz ráadásul csak a 15 napos betegszabadság kimerítése után következik, ami inkább arra utal, hogy még mindig csak akkor mennek az emberek betegállományba, ha nagyon muszáj.

Egy pár hónapja végzett felmérés szerint a magyar munkavállalóknak a fele sem szokott betegség miatt otthon maradni, egyharmaduk pedig legfeljebb egy hetet töltött betegállományban. A többség a munkahelyét félti.

A trend nem új, és megegyezik az aurópaival: azokban az országokban mernek inkább az emberek otthon maradni, ha betegek, ahol nem kell aggódniuk a munkahelyük miatt, és ahol viszonylag kedvezőbb ellátást kapnak.

A fő okok közül évek óta vezetnek a mozgásszervi problémák, azon belül is a derékfájás. Gyakoriak a pszichiátriai, valamint az emésztőszervi- és keringési betegségek is. Újabb felmérések szerint a kiesett munkanapoknak – betegszabadság és táppénz együtt- akár a fele is a stressz miatti betegségeknek köszönhető.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Lassan járj, tovább élsz! - A lassítás művészete

Hurry sickness (“sietés betegség”). Ez az angol kifejezés a sietést mint modernkori „betegséget” állítja elénk, noha nem tartozik a szorosan vett tényleges egészségügyi vagy mentális rendellenességek körébe. Mindennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hiszen a „rohannom kell” üzemmód folyamatossá válása jelentős mértékben átrendezheti és átminősítheti az élet számos területét. Továbbá nem mentes a feszültségtől és aggodalomtól sem, így nagy a lehetősége annak, hogy nem tudjuk kihozni a legjobbat a pillanatokból. Hogyan változtathatunk ezen?

Mennyire ismered a tested jelzéseit, üzeneteit?

A testünk leginkább a fájdalom nyelvén szól, ha nincs valami rendben az állapotával. Ez a fizikai és biológiai szempontból is különleges „szerkezet” speciális jelzéseivel segít megérteni, hogy hol kereshető meg a probléma gyökere, hogy kellőképpen javíthassuk azt.

AKÁR HÁROMSZOR VALÓSZÍNŰBB, HOGY AZ ELSŐ CSONTTÖRÉST ÚJABB KÖVETI, HA CSONTRITKULÁS ÁLL A HÁTTÉRBEN

A csontritkulás miatt bekövetkezett első csonttörés két-háromszorosára növeli a következő törés kockázatát. Idős korban a combnyaktörés különösen veszélyes, így kiemelt jelentőségű a csontritkulás (oszteoporózis) időbeni felismerése és kezelése, hiszen kitartó gyógyszeres terápiával teljesen meggyógyítható. Csontjaink egészségéhez a D-vitamin is elengedhetetlen. A nyári, napos időszakban negyedóra alatt előállítja szervezetünk a napi szükséges mennyiséget.