2014.06.19. 17:05:58 5053 25

Láthatatlan hősök - A véradásról másképp
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Június 14-én ünnepeltük a Véradók Világnapját, amikor is valódi hősök előtt tisztelgünk. Azok előtt, akik évente 3-5 alkalommal úgy gondolják, kibírják a körülbelül 30 perces procedúrát, ha ezzel jót tesznek (számukra valójában ismeretlen) embertársaikkal, segítenek meggyógyulni, erősödni beteg társaiknak. Sajnos, az utóbbi időben a kedv és talán a motiváció is alábbhagyott.

Véradás - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Véradás

Vagyis: kevesebb a véradó. Főleg a mai 20-as, 30-as korosztály az, akiknek ez kimaradt az életéből, vagy valamiért nem akaródzik elmenni egy-egy véradásra. Korábban divat volt, hogy fél (vagy egész) munkahelyek mentek el vért adni, és a nap többi részét már otthon töltötték, hiszen azt megkapták szabadnapnak. Az ilyen manapság már ritka, vagy egyáltalán nincs.

Kiből lesz a jó véradó?

Ideális esetben minden 18 és 65 év közötti egészséges felnőttből, ám a nagy pillanat előtt néhány vizsgálaton, teszten még túl kell esnünk. Vérünknek mindig tisztának kell lennie, és kíváncsiak vércsoportunkra is, így ha azt mi sem tudjuk, annak megállapítása is terítéken van.

Vércsoportunknak passzolnia kell a betegéhez, különben nagy problémák merülhetnek fel a gyógyult későbbi életében. Ezen kívül még néhány, egyéb betegségeket, fertőzéseket kizáró vizsgálaton is át kell esni.

Amikor a mű nem is rossz

Habár a véradással foglalkozók világszerte harcolnak, hogy még több véradót nyerjenek, mert sok esetben sürgősen szükség lenne egészséges és tiszta vérre, a vállalkozók száma sajnos még mindig csökkenni látszik. Épp ezért, tudósok próbálkoznak/próbálkoztak „művér” kifejlesztésével, és rögtön kisebb sikert könyvelhetett el a kezdeményezés.

Vér-mesterséges módon

A fent írtak miatt esélyes, hogy a legtökéletesebb megoldást a laborban készített, mesterséges vér jelentené. Így az ebből adódó kisebb-nagyobb családi gondok is elmúlnának. Fontos, hogy ez a „mű folyadék” sokáig eltartható, kedvező költségű legyen.

Merre van a vér-labor?

A skót Gyógyközpontban kapott helyet a kísérlet a vér mesterséges előállításával kapcsolatban, mely rögtön nagy sikereket könyvelhetett el. A kutatók sokáig dolgoztak az embrionális őssejtekkel is. Mostanság a tudósok inkább a „felnőtt” őssejtekre koncentrálnak, melyet haj és vérpróba során nyernek. Hiába furcsa ötlet, ez az „ipari gyártás” nagy áttörés lehet a gyógyszerszolgáltatók és a páciensek életében is.

Forrás: dw.de

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.