Kukac nélkül szereted a cseresznyét? Kezdődhet a védelem!
Palántáláson és ültetésen, metszésen túl is van élet a kertben. Ennek persze nem minden verzióban örülünk, mert a cseresznyébe harapva jobb, ha a gyümölcs lakatlan. De hogyan védhetjük meg a kukacoktól a cseresznyefát?
Ahhoz, hogy a termés ne legyen kukacos először is utána kell járnunk, hogy mi is okozza tulajdonképpen ezt a problémát. A cseresznye esetében legtöbbször a cseresznyelégy a hibás, ennek lárvája a nyáron oly sokat szidott kukac.
Mivel a gyümölcs kezdemény felszínére április-májusban teszi le tojásait a kártevő, ezért már most gondolnunk kell a védekezésre. Hiszen a bába alakban, a talajban áttelelt legyek ekkor már nekiállnak a szaporodásnak. A gyümölcs ilyenkor még maximum zöldborsó méretű, mégis ott van már rajta a láthatatlan ellenség. Ahogy pedig múlik az idő, lárvákká fejlődnek a lerakott peték és berágják magukat a gyümölcs húsába.
Hogyan védekezhetünk ellenük?
Mivel a talajban telelnek át, különösen fontos ezen lehetőség lecsökkentése a minimumra. Tehát az elhullott növényi részeket mindig takarítsuk fel, szükség esetén a talajfertőtlenítésről is gondoskodjunk. Minél kevesebb cseresznyelégy éli túl a telet, annál kevesebb tud majd petét rakni a gyümölcsfáinkon!
Nagyon sokat segít, hogyha ragasztóval bevont sárga kartonlapokat aggatunk a cseresznyefánkra. Ezeket beszerezhetjük például gazdaboltokban, rendelhetünk interneten, de készíthetünk házilag is, ha találunk hozzá megfelelő ragasztót. A rajzó legyeket vonzza a sárga szín, így ráröppennek a kitett kartonokra, ám tovább repülni már a ragasztó miatt nem tudnak, elpusztulnak. Ezzel a módszerrel jócskán megtizedelhetjük a cseresznyefáink iránt érdeklődést mutató legyeket, ám nagyon fontos, hogy csak a virágzás után tegyük ki a csapdákat, hiszen a méhecskék is hajlamosak rárepülni, ezt pedig nem kockáztathatjuk meg. A beporzók védelmében tehát várjuk meg az elvirágzást.
Rajzáskor permetszerrel és hadjáratot indíthatunk a kellemetlenkedő kukacgyárosok ellen. Permetezzük a fákat Zolone, Decis, Fendona, Sherpa vagy Karate nevű rovarölővel, vagy kérjünk rá a gazdaboltban más alternatívát hatóanyagok alapján – biztosan tudnak ajánlani.
Leginkább hatékony védekezés pedig az, ha a kifejlett nyüveket a fertőzött gyümölcsökkel együtt eltudjuk távolítani, ez azonban a magasba törő cseresznyefák esetén rendkívül komoly kihívás. Mivel a fölső ágakat jó eséllyel ezeken a fákon nem érjük el még létráról sem, így nincs sok esélyünk a százszázalékos sikerre kizárólag ehhez a módszerhez folyamodva. Igyekezzünk alacsonyabb, könnyen kezelhető cseresznyefákat nevelni, metszeni, amiről az egészséges termést is jóval egyszerűbben betakaríthatjuk majd és a kártevő mentesítésük is sokkal könnyebb.
Amíg a termés beérik, érdemes folyamatosan figyelemmel kísérnünk a gyümölcsöket. Ha egy-egy hibás szemet találunk, azonnal távolítsuk el, hogy a kártevők több szemet már ne fertőzhessenek meg. Szedés során ugyanígy érdemes eljárnunk, a beteg, feltűnően puhább vagy sötétebb színű szemeket és természetesen azokat, amelyeken lyuk van, dobjuk ki.
Nem megoldás a rossz cseresznyéket a fa alá dobálni, hiszen úgy tovább fejlődik benne a cseresznyelégy, a kifejlett példány a talajban áttelel és jövőre már ő teszi petéit az új termésre.
