2018.12.19. 07:49:40 8567 260

"Kapzsisági illetéket" vet ki a román kormány a bankokra
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A bukaresti kormány úgynevezett kapzsisági illetéket akar kivetni jövő évtől a romániai bankokra - jelentette be Eugen Teodorovici pénzügyminiszter kedden.

Bank - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Bank

A tárcavezető több mint egy órás sajtótájékoztatón vázolta a sürgősségi kormányrendelettel rövidesen bevezetendő adóügyi - a biztosítási, energetikai és bankpiacot is érintő - intézkedéseket és a kormány egyéb gazdaságpolitikai terveit.

Teodorovici szerint a "kapzsisági illetéket" azoknak a pénzintézeteknek kell majd fizetniük, amelyek másfél százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,2 százalékától indul és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél már eléri a 0,9 százalékot.

A miniszter szerint az intézkedés az állampolgárok érdekeit védi. Magyarázatképpen felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok előszeretettel fektetik biztonságos államkötvényekbe a pénzüket, mintsem a reálgazdaságot finanszírozzák, így a romániai cégek szerinte drágábban jutnak hitelekhez, mint külföldi versenytársaik. A magánszemélyeknek folyósított hiteleknél a bankok 8 százalék körüli kamatot alkalmaznak, míg a betétekre alig 2 százalék körüli kamatot fizetnek - példázta a bankok "kapzsiságát" a miniszter.

Teodorovici a kormány további szándékai között megemlítette, hogy jövő évtől kezdve megawattóránként 68 lejben (4730 forint) szabják meg a lakossági és ipari gázár felső határát. A kötelező magánnyugdíjalapok esetében lehetővé akarják tenni, hogy a befizető a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kétszázalékos illetékfizetési kötelezettség terhe mellett kivehesse pénzét az alapból.

Romániában idén januártól a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz az eddigi 5,1 százalék helyett.

A pénzügyminiszter által vázolt intézkedéseket sürgősségi kormányrendelettel akarja életbe léptetni a román kormány.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Csak egyszer élsz, élvezd! - A hedonista életszemléletről

Szótári értelmezés szerint a hedonizmus egy ókori görög filozófiai irányzat, mely a testi és szellemi élvezetekre összpontosít, ezt tekintve az életben a legfőbb jónak. Hétköznapibb megközelítésben ez egy olyan életfelfogást és gyakorlatot jelöl, melyben az érzéki örömök élvezete az egyéni élet vezérfonala. Manapság leginkább a „You Only Live Once”, röviden: „YOLO”, magyarul: „csak egyszer élsz”, megközelítésben találkozhatunk ezzel az életfelfogással. Ám nem csupán erről van szó…

A minimalizált autóhasználat előnyei

A gépjármű tulajdonlás igényli a legtöbb anyagi ráfordítást a lakhatási költségek mellett. Noha a világjárványt követő időszakban figyelemre méltó módon megnövekedett az otthonról dolgozók száma, továbbra is elmondható, hogy a mindennapi élet ritmusa sokak esetében fenntartja az „autófüggőség” jelenségét. Mit nyerhetünk akkor, ha csökkentjük az autóhasználatot?

Mindennapi pénzügyeink és aggodalmaink

A pénzzel kapcsolatos szorongás a legtöbbek számára ismerős, hiszen ma kis túlzással elmondhatjuk: minden e körül a csere- és fizetőeszköz körül forog. Ettől válik függővé az élethelyzetünk, életminőségünk, egzisztenciánk, jól(l)étünk. Eleve a pénzhez való hozzáállásunk, az erről való gondolkodásunk kultúrafüggő. Ez utóbbi alátámasztására elegendő, ha felidézzük a mára klasszikussá formálódott meglátást, mely szerint: az angolok „csinálják”, a franciák „nyerik”, a magyarok pedig „keresik” a pénzt. Min változtathatunk?