2014.11.21. 08:57:11 2377 18

Januártól nehezebb lehet a szülők élete
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

2015 januárjától drágulni fog a menzai étkezés és kevesebb napot lehetnek nyitva a bölcsődék. A jövő évi költségvetésből kitűnik, hogy a szülőknek jobban ki kell nyitniuk a pénztárcájukat, mivel az állam nem emeli annyival a támogatást, mint ami a többlet költség lesz az életbe lépő menzarendeletnek köszönhetően. A bölcsődék pedig 1 héttel kevesebb ideig lehetnek nyitva, bár a férőhelyek száma nőhet.

Síró bébi | Fotó: 123rf.com - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Síró bébi | Fotó: 123rf.com

A kormány olvasatában pozitív változás a jövő évi költségvetési törvényjavaslat immár részleteiben is publikált verziójában, hogy a bölcsődék és a családi napközik esetében csökken a “finanszírozás szempontjából elvárt” nyitvatartási napok száma. A bölcsődék jövőre akkor is hozzájutnak a gyerekenként járó pénzhez, ha 240 helyett már csak 235 napon át fogadják a gyerekeket, a családi napközik esetében pedig 251 helyett 240 nap az elvárás.

Ez azt jelenti, hogy a bölcsődék fenntartói, vagyis az önkormányzatok eldönthetik: vagy jövőre is kijönnek a gyerekenként megállapított évi 494 ezer forintból, és akkor elég 235 napon át nyitva tartaniuk, vagy ha úgy érzik, hogy már nagyon szűkös a keret, akkor 2015-ben is dolgoznak 240, vagy akár annál is több napot. Ugyanez a dilemma a családi napközik esetében is, csak ott a magánüzemeltetők gyerekenként legfeljebb 268 ezer forinthoz juthatnak, azért viszont legalább 240 napon át kell működniük.

Több pénz ugyanis nincs, hiszen a fejenkénti ellátás nem nő. Azt már 2010-ben befagyasztották: sőt, akkor sem nőtt, hanem csökkent az összeg, méghozzá 585 ezer forintról, csak akkor a bölcsiknek ezért a pénzért még egységesen 251 napon át kellett üzemelniük.

TÖBB FÉRŐHELY, RÖVIDEBB NYITVA TARTÁS

A probléma akkor adódik, amikor az önkormányzat úgy dönt, hogy inkább megelégszik a tavalyi összeggel, cserébe egy héttel rövidebb ideig kell működtetnie a bölcsődét, és még egy kis megtakarítást is elkönyvelhet. (A másik alternatíva, hogy ugyanannyit dolgoznak egy kis többletpénzért, de az úgyis elmegy a működési költségekre.) Ekkor ugyanis a szülők azzal szembesülnek, hogy hiába lenne munkaidejük, a gyereküket nem tudják hova tenni.

A bölcsiseket és ovisokat egyaránt ellátó családi napközikben annyiban más a helyzet, hogy ott a szülők jelentős, havi több tízezer forintos díjat fizetnek a gyerekek után, így a fenntartóknak is kisebb a döntési lehetőségük, hogy bezárnak-e, vagy sem. Más kérdés, hogy az államnak ugyanakkor jóval olcsóbb megoldás, mert a családi napközik csak 268 ezer forintot kapnak egy-egy gyermek után.

Van ugyanakkor némi ellentmondás a büdzsé számaiban. A kormány ugyanebben a törvényjavaslatban deklarálta, hogy a jövő év végéig 4,8 milliárd forint uniós és hazai forrásból további ezer bölcsődei férőhelyet akar kialakítani, és további 2,5 milliárd forintból folytatódnak az óvodaépítések is (már csak azért is, mert szeptembertől hároméves kortól kötelező az óvoda). A tervek szerint a jelenlegi 42 ezer helyett 2020-ban már 60 ezren járhatnak bölcsődébe. Ha azonban eljátszunk azzal a gondolattal, hogy továbbra sem lesz pénz a fejkvóta emelésére, miközben az eddigi ütemben veszik vissza a kötelező nyitvatartási időt, akkor 2020-ra már csak 210 napot kellene működniük az önkormányzati bölcsődéknek, vagyis a szülőknek két hónapon át más megoldást kellene találniuk kisgyermekük elhelyezésére.

DRÁGULHAT A MENZA

A kormány nagyvonalúnak tűnik abban, hogy a tervek szerint 10 százalékkal emeli jövőre a bölcsődék, óvodák és iskolák menzáinak a támogatását, amely így már évi 58 milliárd forintot emészt fel. Erre azért van szükség, mert - többszöri halogatás után - januártól életbe lép az úgynevezett menzarendelet, amely az eddigieknél jóval pontosabban és egészségesebb ételekben írja elő a menüket. Naponta 960 ezer gyerek eszik majd ennek alapján.

TÖBB TEJET, ZÖLDSÉGET

Jövő januártól egy bölcsisnek minden egyes nap legalább 4 deci tejet kell adni, legalább egyszer nyers zöldséget vagy gyümölcsöt és 2 adag gabonaalapú ételt. Az új szabályozás ugyanakkor erőteljesen korlátozza az ételek só-, cukor- és szénhidrát-tartalmát.

Ez pedig drága mulatság. A Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke, Tettinger Antal a VS.hu érdeklődésére úgy kalkulált, hogy az előírásoknak megfelelő új menük 20-25 százalékkal is drágábbak lehetnek az eddiginél, amit a szolgáltatók igyekeznek érvényesíteni a megrendelővel szemben. Arra is felhívják a figyelmet, hogy akik eddig is jobb minőségű lakomákat szolgáltak fel, azoknak nem lesz megrázó a váltás. A különbséget azonban mindenképpen megpróbálják beszedni az önkormányzatokon keresztül, amelynek a végeredményét a szülők fizetik meg.

A kormány ugyanakkor növeli az Igyál tejet! és az iskolagyümölcs program keretét is, együttesen bő egymilliárd forinttal. Így erre már több mint 4 milliárd forintot fordít az állam, pontosabban az iskolatej esetében utólagos kifizetéssel az Európai Unió. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete évek óta dohog is amiatt, hogy az uniós finanszírozás a jelenleginél több ingyen tejet is lehetővé tenne a sulikban, csak az államnak meg kellene előlegeznie a pénzt.

A BESZÁLLÍTÓ CÉGEK MÁR HELYEZKEDNEK

A tuti piacnak számító állami megrendelések vonzzák is a beszállításra ácsingózó vállalkozásokat. A gyermekétkeztetésben az elmúlt években töretlenül terjeszkedik a Hungast-cégcsoport, amely már 4-5 milliárd forintot hasít ki magának a piacról. A cégről például azt lehet tudni, hogy a tulajdonosokkal közös vállalkozása volt egykor Bánki Eriknek, a Fidesz országgyűlési, majd európai parlamenti képviselőjének, aki a 2010-es választások előtt megvált üzletrészétől.

Az iskolagyümölcs-bizniszben pedig egy győri cég tört előre. A Matész-Fruct Kft. immár a legnagyobb beszállítóként a mostani tanévben az ország mind a hét régiójába és az összes budapesti kerületbe szállít gyümölcsöt az elsősöktől a hatodikosokig. A cég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Fejér megyében korábban 10-12 kereskedő vitte be a portékáját az iskolákba, júniusban azonban a KLIK a Matész-Fructot hozta ki - egyedüli - győztesként. Nem mintha más nem érte volna el a maximális pontszámot; négyen is akadtak ilyenek, ám az új szabályozás szerint az nyeri el a megbízást, aki elsőként jelentkezik be az iskoláknál. Ebben pedig a Matész-Fruct volt a legszemfülesebb.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tesztett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...