Inkább a magáncsőd, mint a kilakoltatás?
A szeptemberben bevezetett magáncsőd sem segített a háztartások eladósodottságán, alig 200-an kértek eddig segítséget csődbiztostól, miközben ismét 800 millió forint fölött jár a 90 napja nem fizetett hitelek állománya. Több száz család sorsa vált bizonytalanná azzal, hogy egy időben lejárt a téli kilakoltatási moratórium és a jelentkezési határidő a magáncsődre. Lehet választani, hogy ki jöjjön, csődbiztos vagy végrehajtó.
Alig van már olyan adós, aki devizában fizet a banknak. Míg 2014 végén 3553 milliárd forintot tett ki a háztartások devizában nyilvántartott tartozása, addig 2015-ben, a forintosítás után már csak 53,5 milliárdot.
A jegybank adatai azt mutatják, hogy leginkább a jelzálogalapú kölcsönök átváltása járult hozzá a devizahitelek eltűnéséhez: a lakáshiteleknél egy év alatt 1744 milliárdról 6,7 milliárd forintra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig nagyjából 1600 milliárdról 14,8 milliárd forintra esett vissza a lakosságnál és az egyéni vállalkozóknál lévő hitelek mennyisége.
Csakhogy hiába csökkent töredékére a devizahiteles szerződések száma, az MNB adataiból az is látszik, hogy újra növekedni kezdett a 90 napnál régebben lejárt hitelek állománya. Forintban számolva most már nagyobb a tartozás, mint 2014 végén, amikor a legtöbben nem tudták fizetni a devizahitelüket.
Csőd a magáncsőd
Ezen a magáncsőd rendszere sem látszik segíteni. A végtörlesztés, az árfolyamgát, a forintosítás és a banki elszámoltatás után a kormány 2015 nyárán döntött arról, hogy bevezeti a magáncsőd intézményét, egyúttal 25 ezerről 35 ezerre emeli azoknak az ingatlanoknak a számát, amelyeket a Nemzeti Eszközkezelő megvehet a tartozásuk miatt kilakoltatásra ítélt adósoktól.
Noha úgy számoltak, hogy az Eszközkezelő bővítése 10 ezer, míg a magáncsőd 25 ezer embernek jelenthet segítséget, ennél jóval alacsonyabbak lettek a számok. A magáncsődnél például még a jelentkezési határidőt is kitolták: 2015. október vége helyett 2016. március 1-ig jelentkezhettek azok, akikkel tavaly elszámolt ugyan a bank, de a lakhatásuk továbbra is veszélyben van.
A határidőn éppen azért módosítottak, mert a vártnál kevesebb az érdeklődő. A Bankszövetség korábban 25 és 40 ezer közé tette a szóba jöhető jelentkezők számát, ehhez képest Trócsányi László igazságügyi miniszter nemrégiben azt válaszolta Bangóné Borbély Ildikó erre vonatkozó írásbeli kérdésére, hogy a jelenlegi állapot szerint “199 befogadott magáncsődkérelem van a Családi Csődszolgálat nyilvántartása szerint." Azt is hozzátette azért, hogy a Csődvédelmi Szolgálat területi szerveinél 2000 körül van az eljárás iránt komolyan érdeklődők száma. Ám még ez is fényévekre van a hosszabb távra prognosztizált 25-40 ezertől.
A miniszter is megjegyezte: példátlan, hogy a törvény kihirdetése és hatályba lépése között mindössze 37 munkanap telt el. "Más országokban ugyanis legalább fél évet vagy akár több mint egy évet szántak a hasonló jogintézmények bevezetésére." Trócsányi László a viszonylag lanyha érdeklődést azzal is magyarázta, hogy "a lakosság még ismerkedik az új szabályozással, és összehasonlításokat végez annak érdekében, hogy milyen formában tudná a fizetési nehézségeit kezelni".
“Ennek időigénye van" - írta a miniszter, aki írásbeli válaszát azzal zárta, "sem a Nemzeti Eszközkezelő Programba belépés, sem pedig a magáncsőd eljárás kezdeményezése nem kötelező, erre az útra sem az állam, sem a hitelezők nem kényszeríthetik a hiteladósokat, még akkor sem, ha nemcsak pénzügyi intézmények felé adósodtak el, hanem pl. közműcégek felé vagy a társasházkezelők felé is".
Kerestük az Igazságügyi Minisztériumot, hogy megtudjuk, tervezik-e a magáncsődről szóló törvény módosítását, látva, hogy a vártnál kevesebben mondtak arra igent, hogy fejenként és havonta 28 ezer 500 forintot költhetnek el szabadon, és az összes többi jövedelmük kezelését gyakorlatilag átengedik egy állam által kijelölt vagyonfelügyelőnek. Egyelőre nem kaptunk választ.
Azt is szerettük volna megtudni, mit tesznek a jövőben azért, hogy a magáncsőd ne fulladjon papírhalomba. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis akár 200 oldalas papírmunkával is jár, ha valaki szeretné igénybe venni a magáncsőd intézményét. A bürokráciát korábban már a Bankszövetség is bírálta, ahogyan azt is, hogy a jogszabályt nagyon gyorsan alkották meg. Az intézkedésre ráadásul 626 millió forintot költött az állam.
Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója viszont úgy látja, hogy a március 1-jén lejárt téli kilakoltatási hullám meghozhatja az adósok kedvét a magáncsődhöz. A szakember a portfolio.hu-n azt írta, a bankokban már senki sem gondolja komolyan, hogy a nem fizető hiteleket maradéktalanul be lehet hajtani, leginkább szabadulnának az állománytól, amelynek egy részét már leírták veszteségként, ami azt is jelenti, hogy az adós végső soron jóval kevesebbet fizet vissza a kelleténél, és nincs az az adósmentő program, amely ekkora segítséget jelentett volna.
A Város Mindenkié csoport viszont arra figyelmeztet, hogy magáncsőd ide vagy oda, sokan kerülhetnek utcára, miután vége a téli kilakoltatási moratóriumnak. Szerintük különösen nagy veszélyben vannak azok, akik a főváros VIII. kerületében, bérlakásban laknak és tetemes rezsitartozásuk van. Az érdekvédők adatai szerint 2014 óta csak Józsefvárosban több mint 300 önkormányzati lakásból lakoltattak ki embereket, és ez a szám kiugróan magas a többi kerülethez képest.
Az aktivisták tüntettek és tavaly októberben élőlánccal is megpróbálták megakadályozni, hogy az önkormányzat elhelyezés nélkül kilakoltasson a Magdolna utcából egy családot, ahol az apa, az anya és a gyerek is beteg. Mint kiderült, sikertelenül, a rendőrség elvitte az aktivistákat, a Pesti Központi Kerületi Bíróság pedig idén januárban pénzbüntetést szabott ki rájuk.
A VIII. kerületben meglehetősen szigorú a lakásrendelet. Jogszabályba foglalták, hogy ha valaki egyszer már jogerős bírósági határozatot kapott arról, hogy el kell hagynia a lakást, többet nem szerződhet az önkormányzattal bérlakásra. Azok, akiknek ügye ugyan még nem került a bíróság elé, de elmaradtak a lakbér fizetésével, emelt lakáshasználati díjat kötelesek fizetni. A Város Mindenkié szerint "így ha valaki egyszer egy kicsit is megcsúszik a befizetéssel, akkor elindul az eladósodási spirál.”
Ráadásul a csoport szerint sokan laknak egészségkárosító, már-már a veszélyességig leromlott állapotú, vizes, penészes önkormányzati bérlakásban, mert a kerület nem végez rendszeres karbantartást, felújítást, csupán tűzoltási jelleggel avatkozik be, akkor, ha muszáj. „A rossz állapotú lakásokban a rezsiköltségek is magasabbak, ezzel tovább növelve az eladósodás veszélyét” – figyelmeztet A Város Mindenkié.
Forrás: vs.hu
