Hogyan örökölhetnek az élettársak?
A mindennapi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy bár igen megnőtt az élettársi kapcsolatok száma, az abban élők nincsenek teljesen tisztában azzal, hogyan kell cselekedniük, amennyiben azt szeretnék, hogy élettársuk örökölhessen utánuk.
Az élettársi kapcsolat érzelmi és gazdasági közösséget jelent. E közösség azonban számos ponton különbözik a házastársakként történő együttéléstől, mind családjogi, mind öröklési jogi szempontból.
A hatályos polgári jogi szabályozás alapján élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Az élettársi kapcsolat nem feltételez semmilyen hatóság előtti akaratnyilvánítást, magával az együttélés tényével fennállónak tekintendő. Vajon elegendő-e ez ahhoz, hogy az élettárs örökösként léphessen fel?
Az öröklési rendet elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg. Amennyiben az örökhagyó végintézkedést nem hagy, úgy a törvényes öröklés rendje lesz a meghatározó. A magyar jog törvényes örökösként ismeri el az örökhagyó egyenes ági (leszármazottak, felmenők törvény által meghatározott sorrendben) és oldalági (szülői, nagyszülői és dédszülői leszármazók) rokonait. A házastárs ilyen értelemben nem minősül rokonnak, az örökhagyóhoz fűződő közeli hozzátartozói kapcsolata folytán azonban a magyar jogrendszer törvényes örökösi helyzetet biztosít számukra.
Nem így van ez az élettársak esetében, a hatályos Polgári Törvénykönyv ugyanis nem ismeri el törvényes örökösként őket. Nem mérvadó sajnos az a körülmény sem, hogy akár évtizedekig éltek érzelmi és gazdasági közösségben. Végrendelet alapján azonban továbbiakban támasztott különösebb feltételek nélkül örökölhetnek.
Az élettársnak nem jár az örökségből kötelesrész sem, mely az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét illeti meg, egyfajta „minimum-részesedésnek” tekinthető.
Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi lehet ezzel a jogalkotó szándéka? Igen sokat lehet hallani a statisztikáról, mely szerint a házasságok száma egyre csökken. Talán abból a megfontolásból nem nyertek törvényes formában is elismerést az élettársak öröklésre vonatkozó jogai, hogy ezzel nőhet a házasulni vágyók száma.
Összegezve tehát, az élettársak akkor biztosíthatják egymás öröklési státuszát, amennyiben végrendelettel gondoskodnak a hagyaték majdani sorsáról.
Azt pedig, hogy hogyan lehetséges szabályos formában végrendeletet tenni, egy későbbi cikkünkben fejtjük ki részletesen.
Szerző: dr. Kiss Szilvia
Forrás: D.A.S