Érthető a devizahitel szerződés?
Az Európai Bíróságnál kötött ki egy devizahiteles eljárás, amelyben a legfelsőbb bíróság nem tudott döntést hozni itthon. Az EB több kérdésben is általános iránymutatást adott a Kúriának, de nem hozott döntést, vagyis nem mondta ki a hitelszerződés érvénytelenségét. Gyakorlatilag visszadobták a labdát a Kúriának. Határozatát azonban figyelembe kell venni.
Az Európai Bíróság (EB) azt mondta ki, hogy ha egy vitatott kikötés a szerződés lényeges eleme, és bebizonyosodik, hogy nem volt világos és érthető, akkor vizsgálni kell, hogy tisztességtelen volt-e. Ha igen, és emiatt nem lehet teljesíteni a szerződést, akkor a megsemmisítés helyett a tisztességtelen feltételt a bíróság helyettesítheti egy jogszerűvel.
Ez azért lényeges, mutatott rá az EB, mert ha a szerződést a bíróság megsemmisíti, akkor például azonnal vissza kéne fizetni a teljes hátralévő kölcsönösszeget, ami az adóst jobban büntetné, mint a hitelt nyújtó bankot. Így pedig a bankot semmi sem ösztönözné arra, hogy ne illesszen hasonló kikötéseket a szerződéseibe.
Ahogy az várható is volt, a Kúriára bízta az Európai Bíróság, hogy a konkrét ügyről döntsön. Az EB ugyanis jogértelmezési határozatot hozott, bár a Kúria egy konkrét ügy kapcsán kérte az állásfoglalást. Nem siettek a döntéssel, így az eredeti ügy – ha nem is csak miattuk - immár hatodik éve húzódik.
Az EB döntés fő pontjai
- A Kúriának kell eldöntenie, hogy a vitatott szerződési feltétel a szerződés alapvető eleme-e.
- A Kúriának meg kell vizsgálnia, hogy a feltétel tisztességtelen-e. Csak akkor nem kéne vizsgálni ezt, ha a szöveg világos és érthető volt. Vagyis az érthetőséget is vizsgálni kell.
- A szerződésnek nemcsak nyelvtanilag kell érthetőnek és egyértelműnek lennie. Pontosan le kell írnia mindent, hogy egy általánosan tájékozott, körültekintő fogyasztó felmérhesse hogy milyen terheket vállal a hitelfelvétellel.
- Ha a feltételt tisztességtelen volta miatt el kell hagyni a szerződésből és ezért azt nem lehet teljesíteni, akkor a bíróság helyettesítheti egy jogszerű feltétellel.
A konkrét ügy
A konkrét ügy Kásler Árpádnak (az áprilisi választáson országos listával is induló Haza Nem Eladó Mozgalom alapítója és elnöke) és feleségének pere, amit egy 2008 közepén felvett 14,4 millió forintnyi devizahitel miatt indítottak, majd első és másodfokon, vagyis jogerősen is megnyerték az OTP Bank ellen. Ez még 2011-ben majd 2012-ben – az első két és fél éves tárgyalás után – történt. Az OTP ennek ellenére nem függesztette fel a végrehajtást, viszont a Kúria elé vitte az ügyet, a Kúria pedig tavaly januárban az EB-hez fordult jogértelmezésért. Bár kérte, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják az ügyet, ezt az EB tavaly áprilisban, vagyis egy évvel ezelőtt visszautasította.
A szerződés megtámadott feltétele az volt, ami egyébként nagyon sok devizahitel-szerződésben szerepel:
- A kölcsön devizaösszegét a felvételkor érvényes vételi árfolyamon határozták meg.
- Az egyes törlesztőrészletek forintösszegét a fizetési határidő napja előtti deviza eladási árfolyamon határozták meg.
Ön érti és ki tudja számolni, hogy ennek alapján akkor mikor mennyi kell majd fizetnie?
Nos, éppen ez a per tárgya, és a kérdés az, hogy egy ilyen feltétel vajon tisztességtelen-e.
A vizsgálatok és a konkrét döntés a Kúriára vár, ahogy a devizahitelekkel kapcsolatos további jogegységi határozat is. Decemberben már született egy részleges, ami kimondta, hogy a devizahitelek jogszerűek és érvényesek, de az egyes szerződéseknél felmerülhetnek olyan körülmények, például egyes kikötések tisztességtelensége, amelyek miatt mégiscsak érvénytelen lesz a szerződés.
A kormánynak a Kúria jogegységi döntése kell ahhoz, hogy esetleges jogalkotással pontosan hogyan szóljon bele a devizahitel-szerződésekbe - különösen, hogy időközben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ennek nincs elvi akadálya.
Forrás: vs.hu
