2014.11.12. 14:59:59 2544 28

Átalakuló egészségügy: teljesen szétválik a magán és az állami gyógyítás?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Mit kapnak majd azok a betegek, akik az állami egészségügyi intézményekben szeretnének gyógyulni a kifizetett adóforintjaikból? Mennyi várakozási időre számíthat az, aki nem tud vagy nem szeretne plusz pénzt rákölteni egy-egy vizsgálatra? Nyár óta csepegteti terveit a kormány. Milyen következményei lehetnek egy szétszakadó egészségügynek?

Váróterem | Fotó: 123rf.com - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Váróterem | Fotó: 123rf.com

“Apám kórházban van. Voltunk magánrendelésen, aztán a doki elintézte hogy gyorsan felvegyék a kórházába. Így megy ez.”- mesélte a metrón az egyik utas a másiknak. Éppen ezek a helyzetek azok, amelyeket a kormány megszüntetne. A célt többször megfogalmazta a miniszterelnök és a szaktárca is: minél többen gyógyuljanak egy magas színvonalú, közfinanszírozott állami egészségügyben és ne fordulhasson elő, hogy a nem fizetős betegek rovására a magánbetegek előrébb kerülnek a sorban, vagy jobb ellátást kapnak az állami kórházakban és rendelőkben.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár mostanáig interjúkban és rendezvényeken beszélt az átalakításokról. Ami kiderült eddig: a cél a magán és az állami ellátás szétválasztása. Egyelőre nem lesz szabad orvosválasztás, szétválik az állami és magán ellátás, de marad például a lényegében teljes egészében cégek által végzett művesekezelés, függetlenül attól, hogy a központ kinek a tulajdona. Maradnak a kórházakban szerződéssel dolgozó társaságok és orvosok is. Konkrét jogszabálytervezetek híján egyelőre a nyilatkozatokra és előadásokra lehet hagyatkozni.

A szakértők szerint mindezek alapján tiszta, igazságos helyzet, de szegény- és gazdagellátásra szakadó egészségügy is lehet az átalakítások eredménye.

NYÁR ÓTA EZEK HANGZOTTAK EL

  • egyelőre nem lehet orvost (kórházat, rendelőt) választani
  • még nem tudni, plusz pénzért lehet-e majd orvost (kórházat, rendelőt) választani
  • nem kapja majd mindenki a legjobb ellátást, és főleg nem gyorsan
  • állami intézményben nem működhet privát szolgáltató, de átmenetileg mégis
  • magánszolgáltató nem kaphat OEP finanszírozást, de átmenetileg mégis
  • a közreműködő szerződéssel dolgozó kórházi orvosok nem magánszolgáltatók

NEM TELJESEN VÁLASZTHATÓ SZÉT A MAGÁN ÉS A KÖZELLÁTÁS

Az első bejelentést követő bizonytalanság után egyelőre csak az irány biztos, ugyanis a magán és a közellátás ugyanis jelenleg meglehetősen összekeveredik, legalábbis, ami a tulajdonviszonyokat, illetve az orvosok jogviszonyát illeti.

Az állami kórházakban például olyan művese állomások, képalkotó diagnosztikai központok, és laboratóriumok működnek, amelyek magántulajdonban vannak, de ellátják az intézmény ellátási területén élőket. Bizonyos mennyiségű ellátásra szerződnek, amit az OEP finanszíroz. Emellett pénzért magánellátást is nyújtanak. Egyelőre valószínűleg maradnak, ahogy az az államtitkár szavaiból kiderült, az állam nem tudja kivásárolni őket, sem ekkora léptékben új fejlesztéseket végrehajtani. Magántulajdonban van például az ellátás szempontjából egyedülálló Országos Gerincgyógyászati Központ is, amelyben folyik magánellátás is, de a gerincsebészeti beavatkozásokat az OEP finanszírozza. Ezzel egyelőre nem tudni, mi lesz.

Aztán ugyancsak a kórházakban és a szakrendelőkben szerződéssel is dolgoznak orvosok, akár úgy is, hogy bt-k, kft-k tagjai vagy tulajdonosai. Ők az államtitkár szerint nem minősülnek majd magánszolgáltatónak.

Magántulajdon a háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok praxisjoga, vagyis egy adott területen az ellátás joga. Vannak rendelők is, amelynek a tulajdonosa maga az orvos. Ők azonban nem magánorvosok, és ezen a területen nem is tervezik a magán és az állami szétválasztását, ami azt jelenthetné, hogy ezeknek az orvosoknak ismét állami alkalmazottként kéne dolgozniuk, praxisjogukat pedig nem adhatnák el, ha például nyugdíjba mennek.

A kórházakban a ki nem használt kapacitást magánellátásra is igénybe lehet venni. Például a Semmelweis Kft orvosai egyben a Semmelweis Egyetem orvosai, akik a klinikákon biztosítják a magánellátást. A Szív és Érsebészeti Klinikán is folyik magánellátás, vagy például az Országos Onkológiai Intézet munkatársai magánrendelőben, magántanácsadást is végeznek. Azt egyébként, hogy hány kórházi, szakrendelői orvos dolgozik "másodállásban" magánklinikákon, illetve magánrendelőkben is, nem tudni, becslések szerint minden harmadik. Arról sincsenek adatok, hogy milyen mértékben fordítják a kórházi, szakrendelői eszközöket, időt a magánbetegekre. Ha drasztikusan szétválasztják a kétféle ellátást, feltehetően akkor sem lehet majd megtiltani - és főleg ellenőrizni -, hogy egy intézmény az ott dolgozók magánbetegeit is fogadja, mint ahogy nem lehet megtiltani, hogy egy orvos másodállásban is rendeljen.

Azt még csak valószínűsíteni lehet, hogy a "maradék", tehát a tisztán magánintézmények nem jutnak majd OEP finanszírozáshoz, vagyis ezek csak a fizetni képes és hajlandó betegek számára lesznek elérhetők. Ezek viszont elszívhatják a legjobb szakembereket, mint ahogy egyáltalán nem biztos, hogy az állam versenyezni tud majd a magántechnológiával. Az már Zombor Gábor szavaiból is kiderült, hogy a társadalombiztosítás bevételeiből nem telik arra, hogy mindenki a legszínvonalasabb és legkorszerűbb ellátást kapja, arról nem is beszélve, hogy egyes orvosi szakterületeken krónikus szakemberhiány van. Ennek egyenes következménye, hogy megnőhetnek a várólisták, az előjegyzési idők, a mostaninál is zsúfoltabbak lehetnek a kórházi szobák és a legkorszerűbb terápiák, eljárások vagy gyógyszerek a közintézményekben esetleg egyáltalán nem lesznek hozzáférhetők.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tesztett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...