7 érv a vasárnapi zárva tartás ellen
Pár napja borzolja a kedélyeket a vasárnapi boltbezárás gondolata, amellyel a KDNP kopogtatott be újra. Hallottunk már erről, talán nem is egyszer. A javaslat szerint a legnagyobb hipermarketeknek és üzleteknek vasárnap be kellene zárnia, hogy a dolgozók otthon pihenhessenek. Ha ez az indok, akkor miért nem vonatkozik a javaslat a gyárakra, a kisboltokra és még sorolhatnánk...
"Amíg nem lehet megélni heti ötnapi munkából, addig nincs lehetőség az üzletek vasárnapi zárva tartására" - ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta. Nem most, amikor a KDNP megint elővette a fiókból a szabad vasárnap ötletét, hanem 2011-ben, amikor a koalíciós partner ugyanezt tette. És már akkor sem első ízben, hiszen 2009-ben és 2010-ben is nyújtott be ilyen törvényjavaslatot; a jelek szerint ez a KDNP legmasszívabb programpontja.
A kormányfő most frissiben egyelőre nem reagált, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter megtette ezt hétfőn este, amikor azt mondta: nem tartja bölcs dolognak az ötlet felmelegítését, és vannak ennél fontosabb dolgok most Magyarországon.
Egy biztos: hangulatkeltésre kiváló a – parlamentnek kedd délelőttig egyébként még nem benyújtott – javaslat, a kérdésről ugyanis mindenkinek, boltosoknak, eladóknak, vásárlóknak markáns véleménye van. Főleg úgy, hogy a most közszájon forgó indítvány értelmében a kötelező zárva tartás csak a 400 négyzetméternél nagyobb boltokra vonatkozna (az évekkel ezelőtti felvetésben még 280 négyzetméter volt), vagyis arra is abszolút alkalmas, hogy a torzítsa kicsit a piaci versenyt. Abban minden, a VS.hu által megkérdezett piaci szereplő egyetértett: nehéz nem úgy értelmezni a felvetést, minthogy adnának egy újabb pofont a Tescónak, Auchannak és az általában multik által üzemeltetett hipermarketeknek, cserébe viszont helyzetbe hoznák a CBA-t, a Coop-ot vagy a Reált.
A dolgozók nem ilyen lovat akartak
A KDNP indoklása természetesen nem ez. Semjén Zsolt, a párt elnöke az elmúlt években sokszor elmondta, hogy a vasárnap szent, Rétvári Bence, a párt alelnöke szerint pedig azért van szükség a vasárnapi bezárásra, mert a dolgozók csak ilyenkor tudnak együtt lenni a családjukkal. A dolgozók érdekeit képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) ezzel önmagában egyet is ért, ám mint Sáling József elnök a VS.hu-nak elmondta, mindig is úgy támogatták a javaslatot, ha az versenysemleges, vagyis minden üzletre – mérettől függetlenül – egyformán vonatkozik. Amikor múlt pénteken erről Semjén Zsolttal egyeztettek, akkor is ezen az állásponton voltak – hangsúlyozta Sáling. Ha viszont versenysemleges a szabályozás, akkor annak szerinte azért van alapja, mert hétnapos munkaidő mellett nem tudnak szabadságot sem kivenni az emberek, nem juthatnak hozzá a pihenőnapjukhoz, “egyszerűen beledöglenek a munkába".
A javaslat ellen ugyanakkor ő maga is számos érvet hozott, mint ahogy a munkaadók vagy maguk a kereskedők tették.
1. Csökken a forgalom, kevesebb lesz a vásárló
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára nem tud pontos becslést adni, hogy mennyivel eshet a kereskedelmi forgalom, de abban biztos, hogy csökkenne, ha a boltok vasárnap zárva lennének. Varga Mihály szerint ma minden ötödik magyar vasárnap vásárol. Ennél jóval nagyobb arányt számszerűsített egy közvélemény-kutatás, amely szerint a magyarok 48 százaléka szokott vasárnap vásárolni, legalább 2 millió család ilyenkor (is) intézi a beszerzéseit. Egy átlagos vasárnapi bevásárlásnál pedig 12-15 ezer forintot költenek el hipermarketekben, plázákban. Elvileg elképzelhető, hogy ez a tömeg és ez a forgalom hétköznap, illetve szombaton bonyolódjék, de ez inkább csak az élelmiszer-bevásárlásoknál reális. Műszaki cikket, ruhát vagy bútort – a döntően élelmiszert áruló szupermarketek mellett ezek a legnagyobb területű, így a kötelező bezárással fenyegetett boltok – nyugodtan, hétvégén szeretnek nézni, venni az emberek. A kiskereskedelmi forgalom tehát feltehetően zsugorodna, ami pedig makroszinten, a költségvetés áfabevételeinek sem tenne jót.
2. Kirúghatnak 15-20 ezer embert
Ha kisebb a forgalom, kevesebb a vásárló, akkor kevesebb eladóra is van szükség, ami elbocsátásokhoz vezethet. Hogy milyen mértékűre, arról megint szórnak a becslések, Dávid Ferenc 10 ezres nagyságrendről, Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke 15-20 ezer ember azonnali elküldéséről beszél, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége pedig úgy számol, hogy 35 ezren válnak feleslegessé.
3. Más módon szúrnak ki a dolgozókkal
Ha nem is tesznek utcára több ezer, tízezer embert, akkor más módon is kiszúrhatnak velük. Sáling József, szakszervezeti vezető legalábbis ettől tart, mondván, csökkenthetik a béreket, vagy megszüntethetik a ma még tipikus cafeteriajuttatást. Ez utóbbit egyébként a jövő évi adóváltozások is elősegítik, hiszen több cafeteriaelemnek emelkedik az adóterhe, vagyis drágábban fogják tudni ezt a fizetéskiegészítést adni a cégek a dolgozóknak.
4. A dolgozóknak jól jön a túlóra pénz
Ma a kereskedelmi dolgozók elsősorban „bérérdekeltek” és nem „szabadidő-érdekeltek” – ezt többen is megfogalmazták lapunknak. A vasárnapi pótlék a napi kereset 50 százaléka, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben sokaknak nagyon is vonzó. Ezt érdemes figyelembe venni akkor is, amikor ránézünk a térképre: jellemzően Európa leggazdagabb országai engedhetik meg maguknak, hogy zárva tartják a boltokat vasárnap.
5. A családi kisboltok is nehezebb helyzetbe kerülnek
A KDNP elvileg azzal érvel, hogy a javaslat a magyar családok érdekeit és javát szolgálják. Vagy azért, mert a családtagok együtt lehetnek hétvégén, vagy mert kis alapterületű boltok tulajdonosaiként ők majd nyitva tarthatnak. Dávid Ferenc szerint azonban ez utóbbi állítás azért nem állja meg a helyét, mert ha például a plázákbeli nagy üzletek zárva lesznek, akkor a kicsik kedvéért sem mennek vásárolni az emberek. Vagyis, ami ma rendszeresen előfordul – mert kényelmes, kézenfekvő, pénzt- és időt takarít meg –, hogy például a bevásárlással párhuzamosan a kis ruhatisztítót, a cipőjavítót, a fodrászt vagy a varrodát is felkeresik a vevők, az a jövőben esetleg ritkábban fordulna elő. Kihalt plázában a 200 négyzetméteres mikroboltok sem fognak tudni megélni, vagyis akiket védeni akarunk, azokat csődbe visszük – vázolta aggályait a főtitkár.
6. Szlovákiába, Szlovéniába megyünk majd vásárolni, az osztrákok meg elmaradnak
Van egy ritkábban emlegetett szempont is, miszerint a határ menti forgalom is erősen átalakulna. Európa egyik legszigorúbban szabályozott országaként Ausztriában zárva vannak ugyan az üzletek (kicsik és nagyok is) vasárnap, de eddig ebből előnyt kovácsolhattak a nyugat-magyarországi kereskedők. Ha változnának a szabályok, akkor hétvégente kevesebb osztrák vásárló költhetné nálunk a pénzt, viszont a magyarok egy részét arra ösztönöznénk, hogy átjárjon Szlovákiába, Szlovéniába vagy Romániába, ahol semmilyen megszorítás nem vonatkozik az üzletek munkarendjére.
7. Illiberális, piacellenes, diszkriminatív, nem fogyasztóbarát
Ha valóban a nagy boltok-kis boltok relációban vetődik fel a kérdés, és netán így válik jogszabállyá, akkor az egy újabb lépés a multik kiüldözésének az irányába. Az utóbbi években az ágazati különadók (amelynek mértékét most a legutóbbi adótörvény úgy emelte meg, hogy a nagy szupermarketek lényegesen többet fognak befizetni a közösbe, mint a kisebbek), továbbá a multik kiszorítása a dohánykereskedelemből és most a vasárnapi bezárás ötletének a felmelegítése mind egy irányba hat: hogy a külföldi nagy láncokat ellehetetlenítsék, a CBA, a Coop vagy Reál típusú boltokat pedig helyzetbe hozzák. Ez persze lehet egy védhető gazdaságpolitikai irány, de mint Dávid Ferenc rámutatott, mivel a legnagyobb hipermarketek tulajdonosai tőkefölényben vannak, az árujukat nagy tételben, koncentráltan tudják beszerezni, technológiájuk pedig modernebb, ezért az ár- és akciópolitikájuk is szofisztikáltabb. Magyarul, jó eséllyel olcsóbban tudnak bizonyos dolgokat kínálni, ez pedig végső soron mégiscsak a fogyasztóknak kedvez.
Forrás: vs.hu
