Nem tudom, másnál hogy működik, de mi alkalmanként igencsak mellé tudunk lőni a pékáru mennyiségével. Mert vagy túl sok lesz, vagy túl kevés. Míg utóbbi esetben jöhet az agyalás, hogy mi legyen a vacsora, addig ha dömping van a kenyerekből, zsömikből, a ránk száradás veszélye forog fenn.
Régóta tudjuk, hogy a szárazabb kenyér nem kidobandó maradék a konyhában, hanem igencsak fontos alapanyag. A legegyszerűbb felhasználási módja a pirítós, vagy a krémlevesekbe való kenyérkocka, de ezen kívül akár desszert is készülhet belőle.
Megesik, hogy kicsit nagyobb mennyiséget vásárolunk zsemléből, kenyérből, kifliből, aztán persze nem olyan frissen már nem kell senkinek. Pirítósnak, melegszendvicsnek, mondjuk még jó lehet, de varázsolhatunk belőle újat is, némi trükkel.
Talán Veled is előfordult már, hogy valamiért elfeledkeztél a közelgő ünnepnapok előtti bevásárlásról. Vagy éppen a bevásárlás megvolt, csak egy valamit felejtettél el: a kenyeret. Így a család kénytelen beérni egy pár napos, már kicsit szárazabb példánnyal.
Már megint vacsoraidő és már megint nem tudod, mit készíts a családnak, párodnak, magadnak? A legrosszabb, hogy igazából senki nem tudja, mit is enne, úgyhogy még csak irányvonal sincs, hogy merre indulj el. Meg van otthon néhány szelet, kicsit már száraz kenyér, de a pirítóshoz, melegszendvicshez senkinek sincs kedve.