Megfigyeltem magamon, hogy a legtöbb ember első találkozásra “közömbös” a számomra, míg egyesekkel azonnali szimpátia, esetleg megmagyarázhatatlan ellenszenv alakul ki rögtön. A negatív érzések aztán egy idő után igazolják magukat. Vajon ezt tudat alatt alakítom, hogy elmondhassam: Jó volt a megérzésem?
Az emberek jönnek-mennek az életünkben. Egyesek csak rövid ideig, mások pedig hosszú évekig is mellénk szegődhetnek. Ezeket a találkozásokat vajon a véletlennek köszönhetjük, vagy mélyebb okok rejlenek mögötte?