Kétféle ember létezik. Az egyik nem bír egy falatot sem lenyelni, amikor ideges, a másik pedig bármit megenne, amit elé tesznek, és szorult helyzetében gyakran nassol, ropogtat. Egyik sem éppen szerencsés dolog, de ez utóbbi esetben néhány felesleges kiló még fel is szaladhat a stresszesebb időszakban.
Ha ideges, stresszes ember van a közelünkben, mintha automatikusan beindulna nálunk a „Segíteni kell!” effektus, és rendszerint elkezdjük okosabbnál okosabb bölcsességekkel vigasztalni az éppen tajtékzó embertársunkat. Pedig nem kellene, nagyon nem kellene!