2014.07.24. 20:29:02 1736 8

Te vettél már bankot? Ma tudtodon kívül megtetted
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az adóforintjainkból ma a kormány megvásárolta a Magyar Külkereskedelmi Bankot (MKB Zrt.). Eddigi tulajdonosa, a német BayernLB kifejezetten örült, hogy végre megszabadult a veszteséges kolonctól, de vajon mi nyerünk-e vele valamit? A vs.hu elemzése.

Bank - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Bank

55 millió euróért (ez nagyjából 16,9 milliárd forint) a magyar állam megvette a MKB Zrt. 99,9 százalékát. A német tulajdonosnak, a BayernLB-nek 2016 végéig mindenképp túl kellett adnia magyar leányvállalatán. 2012-ben ugyanis Bajorország 10 milliárd euróval kisegítette a bankot, és a segélycsomag feltétele volt az is, hogy az MKB-t el kell adni. A csütörtökön bejelentett ügylet szeptemberre zárul le, de nézzük, mit kapunk 17 milliárd forintért.

Az MKB saját tőkéje 164 milliárd forint, és tőketartalékban van további 220 milliárd forint. A jelenlegi tulajdonos augusztusban még betesz a bankba 270 millió eurót (83 milliárd forintot), és ez így első ránézésre valóban jó üzletnek tűnik. Talán eddig jutott a számolásban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, amikor azt mondta, hogy a bank megvásárlása a magyar adófizetőknek nem kerül semmibe.

Az MKB azonban 2010 óta 100 milliárdos veszteségeket termel évente, a 2013-as évet 121 milliárd forintos mínusszal zárta. Ebben benne van az is, hogy tavaly 14 milliárd forint bankadót és 13 milliárd forint tranzakciós adót volt kénytelen fizetni a magyar államnak – csupa olyan tételről van szó, melyet a válság miatt „átmeneti jelleggel” vezetett be a kormány. Mindezek miatt januárban 80 milliárdos pótlólagos tőkeemelést volt kénytelen végrehajtani a BayernLB, ám ez nagyjából csak a szinten tartásra volt elég: az MKB tőkemegfelelési mutatója alig van a törvényes minimumszint felett.

Ez tehát azt jelenti, hogy mostantól a magyar állam lesz kénytelen finanszírozni ezt az éves szinten 100 milliárd körüli veszteséget, (megismételjük: idén januárban 80 milliárdot, augusztusban pedig további 83 milliárd forintot tesz az MKB-ba a jelenlegi tulajdonos, 2012-ben pedig 127 milliárddal pótolta ki a veszteségeket).

Jelenleg 574 milliárd forintnyi hitel van az MKB könyveiben, ráadásul a rosszabb fajtából. Az MKB vállalati hiteleinek 20,3 százaléka, lakossági hiteleinek pedig 36 százaléka tartozik a nem fizetők közé: ez az arány még a mostani időszakban is kiemelten rossznak számít. Nem tudni még azt sem, a devizahitelek forintosítása mennyibe fog kerülni az MKB-nak (az Erste például 92,8 milliárdos, a CIB pedig 20 milliárdos veszteséggel számol), az árfolyamrés alkalmazásának semmissége miatt 5 milliárdot tett félre az MKB 2014 első felében. A veszteségek tehát valóban óriásiak lehetnek.

A németek egyáltalán nem titkolták, mennyire örülnek annak, hogy végre megszabadulnak az MKB-tól. A bajor pénzügyminiszter egészen odáig ment, hogy az eladást szeméttelep-felszámolásához hasonlította.

Mivel indokolták az MKB megvételét?

Varga Mihály a kormány.hu-nak adott interjúban azzal érvel, hogy „a válság idején a külföldi bankok jelentős forrást vontak ki a hazai bankrendszerből, és ezzel instabillá tették a pénzügyi rendszerünket”. Fentebb kiderült, hogy ennek pont az ellenkezője az igaz. A német tulajdonos évente százmilliárdokat pakolt az MKB-ba, és amikor megszorult, a bajor állam segítette ki a BayernLB-t, hogy ne menjen csődbe magyar leányvállalata. Varga úgy folytatja, hogy „cél hogy hitelezésben erős bankrendszer jöjjön létre, olyan, amelyben a hazai bankok aránya folyamatosan nőhet”. Kormányzati oldalról többször is elhangzott: politikai cél, hogy a hazai bankok fele magyar kézben legyen, és ebbe a gondolatmenetbe jól illeszkedik az MKB felvásárlása. Az MKB-nak 104 fiókjával országos lefedettsége van, piaci részesedése 10 százalék körüli, 2011-ben 361 ezer lakossági és 53 ezer vállalati ügyfele volt.

A magyar tulajdon azonban nem feltétlenül jelent állami tulajdont. A miniszter ugyanis azzal fejezi be nyilatkozatát, hogy „1-2 éven belül az MKB visszanyeri erős, versenyképes pozícióját, és így piaci értékesítésére is lehetőség lesz majd”. A kulcsmondat pedig alighanem ez. Most az a forgatókönyv tűnik legvalószínűbbnek, hogy a kormány a következő pár évben pénzt nem kímélve (ez több száz milliárdot jelent, adóforintokból természetesen) rendbe teszi, feltőkésíti az MKB-t, majd eladja egy magyar – azaz „baráti” tulajdonosi körnek. Hasonló történt a Takarékbankkal is. Azt a kormány először egészen furcsa módszerekkel „kisajátította”, majd nem sokkal később eladta egy Spéder Zoltánhoz köthető tulajdonosi körnek. Nem lenne meglepő tehát, ha a kormány az MKB-t is privatizálná. Így az FHB és a Takarékbank mellett újabb, erős magyar tulajdonú bank lépne színre és lehetne versenytársa a kormányzati körökben már jóideje kegyvesztett Csányi Sándor OTP-jének. Valaki a végén jól fog járni, de nagy valószínűség szerint nem az adófizetők lesznek azok.

Államadósság, deficit?

A költségvetés egyenlegét nem érinti a tranzakció. Mivel a 17 milliárdos vételárért tulajdonrészt kap az állam, a három százalékos hiánycél nem kerül veszélybe. Az államadóssággal azonban már más a helyzet. A legutóbbi felvásárlásokat közvetlenül állami forrásból finanszírozta a kormány, ami azt jelenti, hogy ezt a pénzt valahonnan elő kell teremteni. A pótlólagos forrás bevonása pedig ebben az esetben az államadósság növekedését jelenti.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tesztett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...