Tartozol a banknak? Levonják, amíg nem kéred, hogy NE!
Július 26-án a hiteltartozások miatti végrehajtásokat fel kellett függeszteni. Ez volt a terv, mégsem megy automatikusan. A fizetésletiltások folytatódnak egészen addig, amíg az adós nem kérelmezi, hogy állítsák le. És egy ideig még utána is. Hosszú cikk, de érdemes elolvasni, főleg ha hiteltartozásod van.
A törvény az törvény
A törvény kimondja, hogy „a kölcsönszerződésen alapuló követelések behajtása iránt folyamatban lévő ... végrehajtási eljárásokban ... a külön törvényben meghatározott időpontig eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható”. Elvben tehát fel kell függeszteni a végrehajtást, az intézkedéseket leállítani (pontosabban szüneteltetni), az inkasszókat és a fizetésletiltást visszavonni, az adósokat, a bankokat, a munkáltatókat értesíteni.
Pont a törvény miatt nem történik semmi
Csakhogy ez már intézkedés lenne, amit éppen a törvény nem enged, mondta a VS.hu-nak Császti Ferenc, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) alelnöke.
Így hát a végrehajtók valóban nem csinálnak semmit, a fizetésletiltások folytatódnak, az inkasszók vagy már lejártak maguktól, vagy ha beleesnek a 35 napos határidőbe, akkor még pár napig tartanak, a lefoglalt tárgyak maradnak az adós őrizete alatt, mindössze annyi a változás, hogy új intézkedés nem történik.
A jogértelmezéstől függetlenül egy-egy már folyamatban lévő ügy leállítása 3-5000 forintba kerülne, mondta az alelnök. Azt meglehetősen nehéz megbecsülni, hogy összesen hány ügyet érint az adósmentő törvény, de hogy több mint százezret, az biztos, vagyis a kamarai intézkedés alaphangon is párszáz millió forintba kerülne. A kamarának. Merthogy miképp is kell végrehajtani az adósmentő törvényt, arról maga a jogszabály nem rendelkezik.
A kamarának az ügyeket „szünetelőként” kell nyilvántartania. Ezek listáját az MBVK saját honlapjára is feltette, jelenleg 119 ezret számoltunk össze. Ez nem az összes, mert a végrehajtók folyamatosan válogatják az országosan mintegy 5-600 ezerből azokat, amelyekre a törvény vonatkozik. Becsléseik szerint 2-300 ezer szünetelő lesz a végére, devizahitel és forinthitel vegyesen.
Kivétel nélkül, mindenkire?
Előzmény: a kamara honlapjára még július 23-án írt, és a jogszabály hatályba lépése előtt egy nappal felkerült ügyféltájékoztatóban az olvasható, hogy „a törvény valamennyi kölcsönszerződésre kiterjed”. Ebben nincs szó a külföldi székhelyű bankokról, kivételekről, folytatódó bérletiltásokról, tehát mindarról, amiről a vita a sajtóban napok óta folyik. A tájékoztató kitér arra, hogy „az adós, akivel szemben a végrehajtó letiltást bocsátott ki, és a foganatosítása folyamatban van, a végrehajtónál kérheti az ügye szünetelőként történő nyilvántartását”.
Itt tehát már jelezték, hogy mi a teendő, az azonban nem volt világos, hogy külön kérés nélkül a fizetésletiltás folytatódik. Azóta ráadásul kiderült, hogy volt végrehajtó, aki a kérés ellenére sem intézkedett. Olyan eset is felbukkant, amikor valaki külföldi székhelyű banktól Magyarországon vett fel hitelt, a végrehajtás pedig folytatódott ellene.
Pár nap alatt így finomodtak a megfogalmazások:
Csütörtök:
kamara és minisztérium: A törvény nem terjed ki azokra a bankokra, amelyeknek székhelye nem Magyarországon van, mondja a kamara, pontosabban hivatkozik egy végrehajtó a MBVK nekik szánt ajánlására. Nincs kivételezett bank, a törvény minden pénzintézetre kötelező érvényű, nyilatkozza egy meg nem nevezett illetékes az igazságügyi tárcától a Magyar Nemzet Online-nak (MNO).
Péntek,
minisztérium: A minisztérium némileg finomít: a külföldi székhelyű bankokra is vonatkozik a törvény, mondta a Lánchíd Rádiónak Patyi Gergely igazságügyi államtitkár.
Péntek, kamara: A kamara közleményben finomít: a törvény nem vonatkozik azon külföldi székhelyű pénzintézetekre, amelyek Magyarországon „se székhellyel, se telephellyel, se fiókteleppel nem rendelkeznek”, illetve Magyarországon semmilyen pénzügyi tevékenységet nem folytatnak. De „nem zárható ki, hogy a több százezer ügy közül egyedi ügyekben ne történjenek téves értelmezésen alapuló végrehajtói tájékoztatások” – fogalmaztak. Ők nem korrigálnak, a sérelmet szenvedő végrehajtási kifogással élhet az illetékes bíróságokon, vagy fordulhat az MBVK-hoz is a panaszával, amit soron kívül kivizsgálnak.
Szombat,
kamara: Kiderül, hogy nemcsak a külföldi székhelyű bankok ügyfeleinél folytatódnak a végrehajtások. A bérből továbbra is le lehet vonni, idézi a MNO a végrehajtókat. A pénz, a végrehajtó számláján, vagy a munkáltatónál parkol. Az MNO salgótarjáni, miskolci, komlói, tarcali és szerencsi példákat idéz.
Vasárnap,
kamara: A Hír TV-ben a kamara alelnöke úgy nyilatkozik, hogy az eljárásokat „Nem szüneteltetni kell, hanem szünetelőként kell kezelni. […] A jogalkotó a szünetelést egyáltalán nem akarta betenni” a törvénybe.
Kedd,
minisztérium: Az adósok kérelmére meg kell szüntetniük a végrehajtóknak a munkabérletiltásokat – nyilatkozta Patyi Gergely igazságügyi államtitkár a Magyar Nemzetnek.
Kedd,
kamara: a törvény néhány rendelkezése még tisztázásra szorul, de azok, akikre egyértelműen vonatkozik a jogszabály, kérhetik a fizetésük letiltására vonatkozó végrehajtás felfüggesztését, és a kérelemnek a végrehajtók mérlegelés nélkül eleget tesznek – mondta az MTI-nek a kamara alelnöke.
Itt tartunk most (ugyanott, ahol az első kamarai ügyféltájékoztató idején):
Kérni kell, és ha az adminisztráció lezárul, vége a fizetésletiltásnak
A lényeg, hogy a végrehajtónál kell hivatalos kérelmet benyújtani, hogy függessze fel a letiltást. Ez a kérelem illetékmentes, viszont a törvényes ügyintézési határidő 30 nap, így akit érint, jó, ha iparkodik vele, mert még ha siet is a végrehajtó, könnyen lehet, hogy a következő fizetésből még vonni fognak. Az más kérdés, hogy mennyi értelme van a letiltás szüneteltetésének, az adósság ugyanis a haladéktól még nem tűnik el.
Teljesen egyértelmű az is, hogy a törvény azokra nem vonatkozik, akik külföldön, devizában vették fel a hitelüket, és a külföldi bank kérte ellenük a végrehajtást. Mindenki másra, aki ellen hiteltartozás miatt folyik végrehajtás, igen. De ha egy végrehajtó tévedett, és külföldi székhelyű bank hazai hitelénél nem állította le a végrehajtást, akkor is az adósnak kell ezt megpanaszolnia.
Ja, és feltehetően a vita egyik következménye az is, hogy a kormány most szigorúbb kontrollt akar bevezetni a végrehajtói kamara felett.
Mennyiről is van szó összesen?
1,8 millió későn fizető ügyfél és 205 milliárd forintnyi bukott hitel
A korábban BAR-listaként ismert negatív adóslistán (KHR – Központi Hitelinformációs Rendszer) a legfrissebb – júniusi – adatok szerint 1 millió 855 ezer mulasztást tartanak nyilván. Ezek azok a hitelügyletek (nemcsak devizások), amelyekben az adós már több mint kilencven napja tartozik a havi minimálbérnél több pénzzel.
Összehasonlításképpen: tavaly másfél millió mulasztás volt a rendszerben. Az utóbbi hónapokban havonta 3-5 ezer mulasztás szűnt meg, vagyis az adós vagy kifizette az adósságát, vagy a bank leírta azt mint veszteséget. Az előbbiek a teljesítéstől számított 1 évig, az utóbbiak a lezárástól számított 5 évig maradnak a nyilvántartásban, ami azt is jelenti, hogy a KHR-ből nem derül ki, hogy aktuálisan mennyien tartoznak.
A végrehajtók tapasztalatai szerint a mulasztások körülbelül 10-20 százaléka jut el a végrehajtásig. A július 26-i adósmentő törvény ezekre vonatkozik. Akik később majd biztosan kevesebbet fognak fizetni, azok viszont a devizahitelesek, ők jóval kevesebben vannak. A KHR korábbi közlése szerint a mulasztók körülbelül fele vette fel a kölcsönt valamilyen devizában.
Az MNB az első negyedévben 212 ezer deviza-lakáshitelt tartott nyilván, bruttó 1 784 milliárd forint értékben, ebből bruttó 872,6 milliárd problémamenteset és bruttó 63,6 milliárd forintnyi kifejezetten rossz hitelt. A többi kétesnek, átlag alattinak vagy figyelendőnek minősül.
Mindehhez járul még 266 ezernyi deviza szabadfelhasználású jelzáloghitel-szerződés, bruttó 1 638 milliárd forint összegben, amelyből 130,8 milliárd a rossz hitel és körülbelül 545 milliárd a problémamentes. Mint emlékezetes, a szabadfelhasználású hitelt sokan lakásfelújításra vagy bővítésre vették igénybe, mert egyszerűbb volt hozzájutni, mint a lakáscélúhoz.
További bruttó 181 milliárd forintnyi a devizában felvett gépjárműhitel (133 ezer szerződés) és bruttó 40 milliárdnyi a devizában felvett személyi kölcsön (95 ezer szerződés). Ezek közül összesen 11 milliárdnyi a kifejezetten rossz hitel. Az összesen 205 milliárd forintnyi „rossznak” minősített hitel az, amelyet gyakorlatilag szinte teljes egészében elbuknak a bankok, kivéve, amennyit sikerül belőle követeléskezelőknek eladniuk vagy bírósági úton behajtatniuk.
Forrás: vs.hu
