Nem szeretünk vagy nem tudunk fizetni?
Magyarországon még mindig nagyon gyenge a fizetési morál, ez pedig fokozott óvatosságra készteti a cégeket. A felhalmozódó kiegyenlítetlen számlák és a magas nemfizetési kockázat sok vállalatvezetőt arra kényszerít, hogy elhalassza cége bővítését, visszavágja annak létszámát. Hol, mennyit várnak a kifizetésekre Európában?
Az európai cégek behajthatatlan követelései tavaly tovább nőttek, 2014 elejére elérték a 360 milliárd eurót. Ebből a pénzből 8 millió embernek tudnának munkát adni. Az Intrum Justitua összeurópai felmérése szerint a cégvezetők a jövőben sem számítanak a helyzet javulására, sőt közel felük úgy látja, a helyzet idén csak romlani fog.
A megkérdezett, több mint 10 ezer európai vállalkozás negyede az elmúlt évben a késve beérkező pénzek miatt elbocsátásokra is kényszerült. Még többen akadnak olyanok, akik a gyenge fizetési morál miatt nem mernek bővíteni, fejlesztésekbe beruházni, új alkalmazottakat felvenni.
Miért nem fizetnek időben?
A pénzük után hiába futó vállalkozók többsége szerint adósaik maguk is pénzügyi nehézségekkel küzdenek, ezért nem képesek időben fizetni. Még mindig sokan vannak azonban, akik szerint partnereik direkt húzzák-halasztják számláik kiegyenlítését. A vállalkozások 70 százaléka szerint a kormányok nem tesznek eleget a körülmények javítása érdekében, 50 százalékuk pedig úgy érzi, a bankok sem látják el a feladatukat, hiszen csak nagyon nehezen adnak hitelt üzletük fenntartásához, illetve növekedéséhez.
A magyar vállalatok több mint fele jelezte, hogy a gyenge fizetési morál következményeként fellépő likviditási problémák miatt idén sem vesz fel újabb alkalmazottakat; 45 százalékuk pedig leépítésre is kényszerül, hogy kintlévőségeit ellensúlyozni tudja. Nálunk rosszabb helyzetben csak a görög és az ír cégek vannak.
Mennyit kell várnunk a pénzünkre 2014-ben?
A magyar fogyasztók jobbára egy hónapon belül hozzájutnak a cégekkel szemben fennálló követeléseikhez. Igaz, a várakozással töltött idejük majd fele késedelemből fakad - a cégek átlag 13 napot késnek a meghiúsult vásárlások, reklamált áruk ellenértékének visszautalásával a szerződésben meghatározott 15 napon felül.
A cégek egymás közti elszámolásai ennél is döcögősebbek: átlag 25 napos fizetési határidővel szerződnek, és még legalább két hetet rászámolhatnak a megállapodásokban szereplő dátumra, míg az átutalásuk megérkezik.
Az államnak ennél is lassabban fizetnek – a szerződésben megszabott 30 napos fizetési határidőn felül további 24 napot csúsznak a vállalatok a pénzek utalásával.
A magyar cégek egyre nagyobb arányban kénytelenek veszteségként elkönyvelni a kiegyenlítetlen számláikat. 2011-ben még arról számoltak be a magyar vállalatok, hogy számláik 3 százalékát nem sikerült behajtaniuk; 2014-re az előző évben behajthatatlan bizonyult követelések aránya 4,3 százalékra emelkedett. A térségben a románok után (6,2 százalék) miénk a legrosszabb mérleg ebben a tekintetben; a cseheknél ez az arány 3,5 százalék, Szlovákiában 4 százalék, Lengyelországban 3,8 százalék.
A megkérdezett magyar cégek által kiállított, de még kiegyenlítetlen számlák majd’ 20 százaléka több, mint 90 napja lejárt, 30 százalékuk kifizetése pedig legalább egy hónapja csúszik.
A felmérés szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt, és kiemelkedően magas itthon a nemfizetési kockázat. Legnagyobb kereskedelmi partnereink mind fegyelmezettebbek nálunk e tekintetben, még a fizetési hanyagságukról híres olaszok is. A környéken egyedül Romániában és Csehországban nagyobb az esélye, hogy egy vállalkozó hiába állít ki számlát, mint Magyarországon.
A meglévő minimális kockázati különbségek ellenére a tanulmány szerzői a visegrádi országok mindegyikében gyors törvényi beavatkozást sürgetnek a nemfizetések visszaszorítása érdekében.
Forrás: vs.hu
