Megvan a fegyver csaló brókercégek ellen
A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezi, hogy azonnali hozzáférést kapjon a Buda-Cashhez és a Quaestorhoz hasonló cégek informatikai rendszeréhez, és a befektetők se csak a brókercégektől kaphassanak információt a számlájukról. A VS.hu információi szerint pénzügyi körökben egyszerűen csak online pénztárgépnek hívják a megoldást.
Ahogyan a NAV a kereskedők kasszáinak adatait látja percről percre, úgy az MNB is naprakészen tudná, milyen forgalom zajlik a befektetési szolgáltatók pénz- és értékpapírszámláin.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több ponton is szigorítaná azokat az előírásokat, amelyek megakadályozhatnák, hogy a Buda-Cash vagy a Queastor botrányához hasonlóan más cégeknél is eltűnjenek az ügyfelek pénzei. Ennek egyik eszköze, hogy zártabbá tennék az informatikai rendszereket, és az eddiginél is sűrűbben ellenőriznék azokat.
A feltételezések szerint ugyanis a Buda-Cash Brókerháznál például azzal sikerült évtizedes távon leplezni, hogy még a kilencvenes évek végén néhány milliárdos hiány keletkezett, hogy a valóságtól eltérő nyilvántartást küldtek el az ügyfeleknek az értékpapírjaikról. Ezzel tudták a pénzhiányt eltüntetni, és bíztak abban, hogy a növekvő ügyfélkörnek és pénzforgalomnak köszönhetően előbb-utóbb egyenesbe jönnek a fizetnivalókkal.
A gyanú szerint ez nem így történt, és talán éppen a svájci jegybank év eleji hirtelen lépése, amellyel megszüntették az euróval szembeni rögzített árfolyamot, az utolsó cseppet jelentette a pohárban: az azon elszenvedett veszteségeket már nem tudta eltüntetni a Buda-Cash. A feltételezések szerint tehát egy befektetési szolgáltató meg tudta tenni, hogy úgynevezett tükröztetett, dupla könyvelése legyen. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a havi értékpapírszámla-kivonaton megkapta, hogy igen, van száz OTP-részvénye, de valójában a központi értéktárban fizikailag csak tíz részvény volt.
A megoldás kulcsa az informatika
Az MNB most azt mondja, hogy ez megelőzhető azzal, ha lehetőséget kap a szolgáltatók informatikai rendszerének azonnali felügyeletére, vagyis a pénzügyi felügyelet is egyfajta „online pénztárgépet” kap. Konkrétan annyit ír az MNB a tegnap nyilvánosságra hozott javaslatcsomagjában, hogy az intézményeknek ezentúl előzetesen be kell jelenteniük a felügyelet számára, hogy milyen típusú adatkezelő rendszert használnak, és az adatok fizikailag hol és milyen adathordozón találhatók meg.
“Az intézmény által kezelt adatoknak azonnal, egy helyen elérhetőknek kell lenniük." Ez írná elő tehát azt, hogy a pénzügyi felügyelet technikailag bármikor csatlakozni tudjon a rendszerhez. Szakértők arra hívták fel a VS.hu figyelmét, hogy az egyik legkomolyabb kihívás az lehet majd, hogy a Buda-Cash-ügyben feltételezett tükörszámla lehetőségét kizárják, vagyis hogy az MNB a jövőben ne járhasson úgy, hogy akkurátusan figyel egy számlát, csakhogy az más, mint amelyről az ügyfeleknek a havi jelentést megküldik.
Nagyobb szerepet kapna az MNB cége
A jegybank azt is javasolja, hogy a jövőben nagyobb szerepet kapjon a Keler, vagyis a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. Ennek a cégnek az a legfontosabb feladata, hogy előállítsa, nyilvántartsa, illetve szükség esetén törölje a dematerializált (fizikailag nem létező, csak számítógépen nyilvántartott) értékpapírokat. A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.
A Kelernek 53 százalékban az MNB, 47 százalékban a Budapesti Értéktőzsde a tulajdonosa.
Az MNB azt szeretné, hogy a Keler minél szélesebb körben maga vezesse a névre szóló értékpapírszámlákat. Ezeken keresztül az ügyfelek nemcsak a befektetési szolgáltatótól, hanem közvetlenül a Kelertől is kaphatnának információkat a meglévő értékpapír-állományukról és pozícióikról.
Első körben nevesített alszámlával kell rendelkezzen valamennyi hitelintézet, biztosító, pénztár, befektetési vállalkozás, illetve azon ügyfelek, akik ezt külön kérik, illetve akiknek több pénzük van a brókercégnél, mint amennyire az állami védelem kiterjed. (A javaslatban ez precízebben úgy áll, hogy azok, akiknél az ügyfélszámla átlagos állománya meghaladja a Befektetővédelmi Alap által biztosított maximális összeghatárt, vagyis a 20 ezer eurót, most valamivel több, mint 6 millió forintot).
A jegybank maga is utal arra, hogy a későbbiekben ez a kör bővülhet. Pénzügyi körökben elvileg lehetségesnek tartanák, hogy idővel a Keler válna egy generális értékpapírszámla-vezetővé, vagyis az ügyfelek értékpapírszámláit nem az egyes befektetési szolgáltatóknál vezetnék, hanem a Kelernél.
Ennek ugyanakkor nehézségei is lehetnek. Egyrészt a Keler jelenlegi 133 fős létszámát, valamint az informatikai rendszerének a kapacitását is akár tízszeresére is kellene növelni. Másrészt bonyolultabb a helyzet, ha nem hazai értékpapírokról van szó, tehát az ügyfél például BMW-részvény vagy amerikai állampapír vásárlására ad megbízást. Jelenleg ugyanis azokat egy külföldi elszámolóház számláján tartják nyilván.
Forrás: vs.hu
