Meddig bírjuk a különadókat?
Már többen feltették ezt a kérdést, de olyan sok különadót vezetett be a kormány, hogy már Orbán Viktor szerint is túl sok, és hamarosan mérséklést ígér. De hogyan és miért vezetnék ki a különadókat, amikor majdnem kétszer annyit hoznak, mint a hagyományos adók? Ez még a kormányfő számára is kérdés. A cikkben olvashatsz a 16(!) darab különadóról.
Orbán Viktor saját bevallása szerint keresi a pillanatot, amikor csökkentheti az adókat, és mivel elismeri, hogy például a bankadó rendkívül magas Magyarországon, legkésőbb 2017-től szeretné is azt mérsékelni. Mindezt a Bloombergnek adott interjúban fogalmazta meg pár nappal azután, hogy megírtuk, Angela Merkel német kancellár legközelebbi budapesti látogatásán is előkerülnek majd a német cégeket is hátrányosan érintő kormányzati intézkedések, a kiskereskedelmi áruházláncokat sújtó lépések, a reklámadó vagy éppen az Elektronikus Közúti Árumozgásokat Ellenőrző Rendszer újdonsült terhei.
A kormányfő megértőbb, a korábbinál piacbarátibb üzenetét ugyanakkor gyengíti, hogy éppen ugyanazon a napon beszélt az esetleges adókönnyítésekről, hogy a parlament megszavazta a 2015-ös költségvetést. Ezzel pedig egy újabb évre bebetonozta a sok-sok évvel ezelőtt eredetileg átmeneti válságadóként bevezetett különadókat is. Csak ezek a tételek az állam jövő évi bő 16 ezer milliárdos bevételi terveiből már majdnem 650 milliárdot hoznak (az önmagában 150 milliárd forintra rúgó e-útdíj-bevételt – lévén minden tagállamra vonatkozó uniós előírásról van szó – nem is számítottuk ide). Ez körülbelül kétszer akkora összeg, mint amennyit a Magyarországon tevékenykedő és adót fizető vállalkozások társasági adója jelent az államkasszának, és egyben azt is jelenti, hogy évről-évre egyre nélkülözhetetlenebb pillére a hazai adórendszernek.
ENNYIT HOZNAK A LEGFONTOSABB KÜLÖNADÓK
Különadók | Forrás: vs.huA különadókat persze nem csak a magyar kormányok szeretik. Általában rugalmasságuk miatt népszerűek, hiszen sokkal kevesebb egyeztetést és uniós harmonizációs kötelezettséget igényelnek, mint például az áfa-, a társasági adó, vagy az szja-kulcsok változtatása. Ráadásul megvan az az előnyük, hogy könnyebben kommunikálhatók egy-egy átmeneti krízishelyzetre való hivatkozással, és rohamtempóban – a magyar gyakorlat szerint 30-45 nap alatt – át lehet őket verni. A rendszerből való kivezetésük viszont nagyon ritkán, lassan és nehezen történik meg, elég, ha csak megnézzük az elmúlt pár év emlékezetes különadóinak előéletét.
01 ENERGIAADÓ
2004-ben még Medgyessy Péter kormánya léptette életbe, hogy megadóztassa az energiakereskedő, felhasználó és előállító cégeket. Nem az eredmény, hanem a felhasznált/előállított energia mennyisége után fizetendő. Tíz éve velünk van, igaz, legalább nem mondták rá, hogy átmeneti.
02 HITELINTÉZETI JÁRADÉK
Gyurcsány Ferenc nevéhez kötődik, 2007-től kell fizetni. Átmeneti intézkedésnek indult, az államilag támogatott hitelállományon elért bevételt adóztatja, ma már relatíve kis tétel.
03 ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA
Robin Hood-adóként is fut, 2009-től része az adórendszernek. Az energiaellátók, közszolgáltatók adózás előtti eredménye róják ki; jövőre majdnem 45 milliárd forintos tétel.
04 BANKADÓ
Hosszabb nevén pénzügyi szervezetek különadója; 2010 szeptemberétől vezette be a második Orbán-kormány. A 2009. végi mérlegfőösszeg alapján vetik ki minden évben. Átmenetinek indult: 2012-ben feleződnie kellett volna, 2013-ra ígérték, hogy eltörlik. Ez nem történt meg, sőt, ma is az egyik legkomolyabb tétel. Jövőre 144 milliárd jön be belőle.
05 HITELINTÉZETI KÜLÖNADÓ
2011 januárjában újabb átmeneti sarcként dobták be a bankokra. Az alapja az adózás előtti eredmény és a bankadó együttes összege. Ennek a 30 százalékát vonják el.
06 ÁGAZATI KÜLÖNADÓK
2010 decemberétől élt, kiskereskedők, távközlési és energiacégek fizették. 2012-ben kivezették.
07 TÁVKÖZLÉSI ADÓ
2012 július óta kell fizetni, telefonadóként is szokták emlegetni. A telefonálás és sms-ek után kell fizetniük – elvileg – a szolgáltatóknak. Jövőre 56 milliárdot hoz a konyhára.
08 KÖZMŰADÓ
2013 januárjában lépett életbe, a közűvezetékek után azok tulajdonosai fizetik. 54 milliárd folyik be belőle jövőre; nem ígérték, hogy átmeneti lesz.
09 PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK
A legdurvább tétel, csak ebből jövőre több mint 200 milliárd forint folyik be. Sárgacsekkadóként is ismert, 2013 január óta van velünk.
10 BIZTOSÍTÁSI ADÓ
Szintén 2013 elején lépett életbe, a biztosítási díj után kell a biztosítóknak fizetniük. Viszonylag szerény összeg, szűk 30 milliárd évente.
11 CHIPSADÓ
Hivatalos nevén népegészségügyi termékadó; 2011 szeptembere óta jelen. Egészségtelen élelmiszerek után kell fizetni. Nem ígérték, hogy ideiglenes lépés.
12 BALESETI ADÓ
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások után kell fizetniük a biztosítottaknak, 2011 novembere óta. 23-24 milliárd forint azért ebből is befolyik évente.
13 GYÓGYSZERADÓ
Valójában gyógyszeripari különadó, amelyet már 2007 óta fizetnek a gyógyszerforgalmazók, gyógyszertárak. 12 százalékosnak indult, 2010-ben megemelték.
14 REKLÁMADÓ
2014-ben év közben léptették életbe (augusztus 15-től), és azóta már emelték a kulcsokat. A legnagyobb cégektől jövőre már 50 százalékot vonnak el, de összesen csak 6-7 milliárd forintot remélnek tőle.
15 TESCO-ADÓ
Ez csak a becenév, hivatalosan élelmiszerlánc-felügyeleti díjról van szó. Sávos rendszere miatt a legtöbbet a legnagyobb multik fizetik. Összesen 30 milliárdot várnak belőle jövőre.
16 DOHÁNYIPARI KÜLÖNADÓ
A legfrissebb különadó, rendkívüli egészségügyi hozzájárulás a neve. Jövőre kell először fizetni, és állítólag csak egyetlen évig. A dohányipari cégek fizetik be, összesen 11,5 milliárd forintot.
Forrás: vs.hu
