Lehet, hogy az autótulajdonosok jól járnak?
Több tízezer, de akár százezer forintot is meghaladó összeg járhat vissza azoknak, akik az elmúlt években devizahitelt vettek fel autóvásárlásra. A finanszírozó cégek csak most ocsúdnak fel döbbenetükből, a Lízingszövetség attól tart, hogy több pénzügyi szervezet is becsődöl a rájuk vert fizetnivaló miatt.
2004.05.01 után szerződő magánszemélyek
Pénz áll a házhoz azoknak, akik 2004. május 1-je óta vettek fel devizaalapú hitelt autóvásárlásukhoz, vagy devizaalapon lízingelnek autót, és az erről kötött szerződésük még 2009 júliusában is élt, vagy azután is hatályban volt, illetve most is hatályos. Őket ugyanis éppúgy bevették a devizahiteles mentőcsomag legújabb felvonásába, mint azokat, akik a lakásukért adósodtak el.
Kizárólag magánemberekről beszélünk, akik tehát nem cégként, hanem természetes személyként úgynevezett fogyasztói kölcsönhöz jutottak. Ha az adott, bő tízéves időszak elején vásárolták az autót, akkor legalább ötéves futamidejű kölcsönnek kellett lennie ahhoz, hogy az ötéves elévülési időt visszaszámolva még 2009 júliusában (vagyis a napokon belül hatályba lépő törvény előtt legfeljebb öt évvel) is élő szerződésként működjön, vagyis a szerződés alapján megfogalmazott követelés ne évüljön el.
Komoly összeg
Két ágon is pénz ütheti az adós markát - mondta a jogszabályok értelmezésében a VS.hu-nak segédkező Autóhitel Alkusz Zrt. vezérigazgatója, Orbán Imre. Az egyik ág tuti bevétel. A Kúria egyértelműen jogsértőnek minősítette az árfolyamrés alkalmazását, vagyis azt, amikor a pénzügyi finanszírozó más árfolyamon számolta el a deviza vételi és eladási árát. Márpedig az autófinanszírozási konstrukciók - ahogy szerte a világban, úgy Magyarországon is - mindeddig alkalmazták az árfolyamrést.
A most kötelezően megszabott jegybanki árfolyam nagyjából és összességében 4 százalékos eltérést eredményez a bankok és lízingcégek által szabott árfolyamokhoz képest. A pontos számítás azért ebben az esetben sem egyszerű, de nagyjából objektív, úgyhogy ennek a kiutalására 90 napot ad a jogalkotó a finanszírozóknak.
És még több
Egy cseppet bonyolultabb a helyzet az egyoldalú kamatemelés ügyében, de az autós gyakorlatilag ebben az esetben is ölbe tett kézzel várhatja, hogy előbb-utóbb megérkezik a pénze. A törvényalkotó ugyanis megfordította a bizonyítási terhet, és a bankoknak, lízingcégeknek kell bírósághoz fordulniuk, ha úgy ítélik meg, hogy nem mindenben voltak tisztességtelenek. Főszabály szerint ugyanis minden egyoldalú kamatemelés tisztességtelen, kivétel ez alól, ha a finanszírozó peres eljárásban bizonyítani tudja, hogy eleget tett a Kúria által megfogalmazott feltételeknek.
Ezek döntően a tájékoztatás részletességéről szólnak, tehát hogy a szerződés nemcsak elkente, hogy a “piaci körülmények” megváltozása miatt emelte a kamatot, hanem pontosan megnevezte, hogy milyen tényezők miatt. Például elmagyarázta, hogy Magyarországon megnőtt az államadósság visszafizetésének kockázata, ami miatt a bank is csak drágábban jutott pénzhez, és ezért kell emelnie a hitelkamatokat.
A finanszírozóknak 60 napjuk lesz arra, hogy elindítsák a pereket. Azok eredményétől függően kell majd második körben a futó szerződések esetében jóváírniuk, a már lezárt kontraktusok esetében pedig visszautalniuk a pénzt az ügyfeleknek.
Vannak persze még homályos részletek, így például az, hogy a kártérítésként elismert összeget mikor írják jóvá az adósnak. Elvileg visszamenőleg havonta kell ezt újraszámolni, hiszen az elszámolás is havonta történt, így a veszteség is akkor, vagyis havonta keletkezett. A bankoknak mindenesetre első nekifutásra a felügyeletüket ellátó Magyar Nemzeti Banknak kell megküldeniük a kártérítési, illetve jóvátételi ajánlatukat. Így az MNB joga lesz a számítási mód helyességét eldönteni, bár ez a határozat perelhető lesz.
Pontosan még nem tudni, hogy mennyi
Ennek alapján mindenesetre nagyságrendileg a felvett összeg mintegy 10 százaléka várható vissza - mondja az Autóhitel Alkusz szakértője. A futamidőtől, az árfolyamtól és a kamatemelés időpontjától azonban ez az arány jócskán eltérhet az átlagtól. Lehetnek olyanok, akik az egyoldalú kamatemelés okán egyáltalán nem jutnak pénzhez, és lehetnek olyanok is, akiknek akár 15-20 százalékot is vissza kell téríteni. Ez utóbbi egy 2-3 millió forintnyi devizahitel esetén már félmillió forintos visszatérítést is eredményezhet.
A visszamenőleges havi elszámoláshoz ugyanakkor olyan informatikai háttérre lenne szükségük a bankoknak, amelyet ilyen rövid idő alatt nem nagyon tudnak kifejleszteni. Ez azonban már az ő gondjuk. Mint ahogy az is, miként, miből tudják visszafizetni az együttesen több 10 milliárd forintra rúgó pénzt.
Kisebb finanszírozók ebbe belerokkanhatnak
A Magyar Lízingszövetség főtitkára, Lévai Gábor a VS.hu-nak azt mondta: az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat hatására többen is csődbe mehetnek az autóvásárlások finanszírozói közül. A parlament a tervek szerint holnap, vagyis július 4-én szavaz a jogszabályról. Lévai Gábor azt mondta, amíg a törvényt nem fogadják el, addig próbálnak változásokat elérni. “Ha lehet egyáltalán a kormányzattal kapcsolatot találni” - fűzte hozzá.
Az autófinanszírozási piac döntő részét az elmúlt években 4-5 cég vitte el, köztük a Merkantil csoport, a Lombard, a CIB Lízing, a Budapest Bank autófinanszírozási részlege és az MKB Euroleasing. Ezek mögött elvileg nagy bankok állnak, amelyek ha tőkepótlással is, de állhatják a sarat. Feltéve, hogy a külföldi tulajdonosok hajlandók pénzt nyomni a magyar állam mentőakciójába. A kisebb pénzügyi szolgáltatócégek azonban könnyedén bedőlhetnek. Ők viszont magukkal ránthatnak refinanszírozó bankokat.
A törvényjavaslat elfogadása előtt alig 24 órával azonban a törvényalkotási bizottság már beterjesztette az összegző módosító javaslatát is. Egyelőre nem húzták ki azokat a passzusokat, amelyek az autósoknak is odavetik a devizahiteles mentőövet.
Forrás:vs.hu
