2014.06.01. 18:28:33 1539 19

Kásler kontra OTP: kedden várható a döntés
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Már kedden ítéletet hozhatnak a Kásler-OTP perben. Bár Magyarországon nincs precedens jog, mindenesetre iránymutató lehet a devizahiteles perekben az ügy. A kezelési költségek és az árfolyamrés adott támadási felületet az OTP Bank szerződése ellen. A Kúria kedden tárgyalja az ügyet és döntés is várható.

Bíróság - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Bíróság

Kásler Árpád, aki időközben a Haza Nem Eladó Mozgalom Párt vezetőjeként lett ismert, feleségével még 2008-ban vett fel devizaalapú jelzáloghitelt. A kölcsönszerződésben szerepelt az a kikötés, hogy a kölcsönt a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon, svájci frankban kell törleszteniük, azonban az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kell majd meghatározni. A Kásler házaspár szerint ez a szerződési kikötés tisztességtelen, ezért mentek perre a bankkal. Azt is támadják, hogy a szerződésben a kezelési költséget devizában határozták meg.

A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében mindkét szerződési kikötés semmisségét megállapította, és mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, továbbá a szerződéstől eltérve az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél visszamenőleges hatállyal. Az ítélet ellen az OTP fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Szegedi Ítélőtáblára. Ez részben megváltoztatta a megyei bíróság döntését, és mellőzte a kezelési költségre vonatkozó ítéleti részt, de helybenhagyta és jogerőre emelte azt, amely szerint vételi árfolyamon kell kiszámítani a törlesztőrészleteket.

A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki, mert az banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, és a tisztességtelen kikötés körében nem vizsgálható.

A tábla tisztességtelennek találta, hogy a vételi és eladási árfolyamot használják a törlesztőrészletek kiszámolására. Az ítélőszék felhívta a figyelmet arra, hogy a bank devizaalapú kölcsön során semmilyen formában sem ad devizát az adósnak, és nem is devizában várják a törlesztést. Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, olyan szolgáltatásért fizet, amelyet igénybe sem vesz. Ezért kell egyneműsíteni a folyósítást és a törlesztést a másodfokú bíróság szerint, amely visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő törlesztéskor is.

A tábla jogerős döntése ellen a pénzintézet a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel. Az OTP szerint a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja akkor, ha a szerződés világos és érthető. Továbbá a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része. A Kúria 2013 januárjában az Európai Unió Bíróságához fordult, és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett.

A luxembourgi székhelyű uniós bíróság viszont visszatolta a döntést a Kúriának. Az eljárásban azt kell eldönteni, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés, és ha igen, van-e olyan törvényi szabály, amely a tisztességtelen szerződési rendelkezés helyébe léphet.

Sajtóhírek szerint a Kásler-ügy eldöntése után a Kúria átfogóan is megvizsgálhatja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét. Ebben a két kérdésben kiegészítheti a devizahitelekről tavaly decemberben meghozott jogegységi határozatát.

A Kúria tavaly decemberi jogegységi döntésében többek között kimondta, hogy a devizahitel önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, az árfolyamváltozás következményei, előnyei és hátrányai az adósnál jelentkeznek. A devizahitel-szerződés egészének érvénytelenségéhez vezető okokat számba véve a kúriai határozat részletesen foglalkozott azzal, hogy önmagában a devizahiteles szerződés miért nem jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző, uzsorás, lehetetlen szolgáltatásra irányuló, valamint színlelt.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tesztett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...