Így forintosítaná a kormány a devizahiteleket
Vasárnapra időzített a pénzügyminisztérium egy fontos bejelentést, amelyből kiderült, hogy nem a 2008-as árfolyamon forintosítanák a devizahiteleket, de még csak nem is az azóta eltelt időszak átlagos árfolyamán. Hogyan látják a különböző pénzügyi elemzők a devizahitelesek kilátásait?
A devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel vasárnap.
Ezzel eléggé rosszul járnak a devizahitelesek: míg 2008 november hetedikén 264 forint volt egy euró, 2014-ben már 309, míg egy svájci frankért 176 forintot kellet fizetni hat évvel ezelőtt, idén pedig 256-ot.
Felidézik: az NGM megállapodást írt alá a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói (devizaalapú és deviza-) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről. A megállapodás törvényi átvezetését, parlamenti képviseletét a kormány a fair bankokról szóló jogszabállyal együtt külön törvényben fogja végrehajtani.
A tájékoztatás szerint a forintosítás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges devizamennyiséget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) teljes egészében biztosítja. Korábban az MNB közölte, minden nagyobb partnerbankjával szerződést kötött, és a Bankszövetséggel is megállapodott már a forintosítás részleteiről. A jegybank monetáris tanácsa november 4-én döntött arról, hogy a bankrendszer számára rendelkezésre bocsátja a fogyasztói devizahitelek forintosításához szükséges, maximum 9 milliárd euró (2783 milliárd forint) összegű devizamennyiséget.
Az adósmentés három évig is eltarthat, és így a döntés összességében 12 milliárd euróval csökkentheti az MNB devizatartalékát, amely márciusban még 36 milliárd euró volt. Ebből csak októberben 1,5 milliárd euró már eltűnt, a bankok ugyanis már elkezdték feltölteni a devizakészletüket az MNB által felajánlott készletből, hogy orvosolják a hitelesekkel szembeni „tisztességtelenségüket”.
Eltérően látják az elemzők a devizahitel-forintosítás kilátásait
Az ING Bank vezető elemzője szerint az ügyfelek örömmel választják a forintosítást, a Buda-Cash Brókerház elemzője ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a piaci árfolyamon történő forintosítással véglegesen felszámolhatók a devizahitelek.
Balatoni András, a ING Bank vezető elemzője úgy véli, hogy a devizahiteles ügyfelek, akik az elmúlt években már "megégették magukat", örömmel fogják választani a forintosítást, hogy ezáltal csökkentsék devizakitettségüket. Hozzátette: emellett a devizahitelesek "ajándékcsomagot" is kapnak, mivel az egyoldalú szerződésmódosítások és a kamatemelések elszámolása következtében összességében 850 milliárd forinttal csökken a tőketartozásuk, továbbá a kamatok is mérséklődnek, és így 25-30 százalékkal alacsonyabbak lesznek a törlesztőrészletek. Utóbbi nemzetgazdasági szinten évi 120 milliárd forintot jelent.
Balatoni András hangsúlyozta, kedvező, hogy a devizahitelek konvertálása a bejelentett módon nem rak újabb terheket sem a bankokra, sem az államra. Kedvező az is, hogy a konverzió az MNB devizatartalékának a terhére történik, így nem okoz forintgyengülést. Ennek ugyan egyik veszélye, hogy csökken a devizatartalék, ugyanakkor csökken az ország sérülékenységét jelző rövid lejáratú külső kötelezettség is - fűzte hozzá.
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a piaci árfolyamon történő forintosítással véglegesen felszámolhatók a devizahitelek. Szerinte ugyanis az ügyfelek nem biztos, hogy vállalják a mostani és a hitelfelvételkor érvényes árfolyam különbségéből adódó veszteség realizálását. Véleménye szerint így továbbra is fennmaradhat a devizahitel a magyar gazdaságban, és a bankok portfóliója sem fog kellőképpen tisztulni.
Tóth Gergely kifejtette, hogy a svájci frank hiteleket átlagosan 160-165 forinton vették föl az ügyfelek, vagyis a mostani 255 forint körüli árfolyamhoz képest mintegy 90 forint az átváltásból adódó árfolyamveszteség, amit nem biztos, hogy realizálni kívánnak. Megjegyezte, hogy a sokkal kedvezőbb végtörlesztést és az árfolyamgát-rendszert is csak kevesen választották. Véleménye szerint, ha a forintosítás nem kötelező, és piaci árfolyamon történik, akkor nincs túl nagy jelentősége, hiszen piaci árfolyamon bármikor forinthitelre lehet váltani a devizahitelt. Megjegyezte, hogy a bankok esetleg kedvezményes forinthitelekkel segíthetik a folyamatot.
Forrás: vs.hu
