Hogy leplezhette éveken keresztül a Buda-Cash a csalást?
A pénzügyi felügyelet már öt évvel ezelőtt is 16 pontban kifogásolta a Buda-Cash Brókerház működését, ám ezt követően csak apróbb mulasztásokért marasztalták el őket. A brókercég és a vele azonos érdekeltségi körbe tartozó bankcsoport most mégis bebukott, a bezárt bankfiókok előtt kétségbeesett emberek tolonganak a pénzükért.
Bankárok és brókerek tucatjai számolgatják ezekben a napokban, miként lehet százmilliárdot ellopni az ügyfelektől anélkül, hogy erre bárki rájönne. Nem feltétlenül azért, hogy megismételjék a trükköt, hiszen a bűncselekmény gyanújával illetett Buda-Cash Brókerház vezetői akár rács mögé is kerülhetnek. Sokkal inkább azért, mert a szakmabelieknek is érthetetlen, miként lehetett évtizedes távlatban úgy pakolgatni az ügyfelek pénzét, hogy akár 100 milliárd forint elsíbolása senkinek se tűnjön fel.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mostani lépését megelőző utolsó átfogó felügyeleti vizsgálatot 2010-ben az akkor még önálló Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) végezte, amely egyébként egy csekély, 3 milliós büntetés mellett terjedelmes határozatban 16 mulasztásra figyelmeztette a Buda-Cash Brókerházat. Eszerint a cégnél
- a megbízások felvétele nem mindig felel meg a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak
- a nem teljesült megbízásokat nem mindig lehet időrendben nyomon követni
- a kockázatok fedezetére szükséges tőke mennyiségét nem mindig a törvényi előírásoknak megfelelően határozza meg
- a halasztott pénzügyi teljesítéskor nem tartja be maradéktalanul a jogszabályokat
- nem tartja be maradéktalanul az adatszolgáltatási kötelezettségeket sem
- hiányzik a dolgozók saját ügyleteiről szóló pontos, időrendi nyilvántartás
- nem tesz eleget teljes körűen a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzését szolgáló jogszabályoknak
- a különböző szolgáltatások kiszervezésével jogszabályokat sért
- nem felel meg az informatikai biztonsági követelményeknek
- a részvénykönyvben nincsenek meg a tulajdonosok pontos beazonosításához szükséges adatok
- közzétételi kötelezettségeinek nem tesz mindig eleget
- hiányzik a szabályzat a kockázatkezelés nyilvánosságra hozataláról
- az ügyfelek pénzét és a saját pénzeket nem mindig kezelik elkülönítetten, ügyfélszámlákon saját pénzt is tartanak
- a fiókirodákban nem különülnek el az üzleti és elszámolási funkciók
- nem mindenkor felel meg az ügyfélszámla vezetésére vonatkozó jogszabályoknak
- egyes számviteli előírásoknak (nullás számlaosztály) sem mindig felel meg
DE MI TÖRTÉNT UTÁNA?
A felügyelet ezután kötelezte a brókercéget, hogy 30 napon belül készítse el intézkedési tervét, negyedévente mutassa be, hogy már biztonságos az informatikai rendszere, és 60 napon belül számoljon be az intézkedési terv végrehajtásáról. A nyilvánosan elérhető információk arra utalnak, hogy ez megtörténhetett, hiszen nincs nyoma újabb felügyeleti intézkedésnek.
Az elmúlt öt évben ugyan tucatnyi további alkalommal elmarasztalta a Buda-Cash Brókerházat, de ezek csak apróbb jogsértések voltak, panaszkezeléssel, fogyasztóvédelemmel kapcsolatban, csupa olyan eset, amely más brókercégeknél, pénzügyi intézményeknél is elő szokott fordulni. A kiszabott bírság 100 ezer forinttól 1-2 millió forintig terjedt.
A gyanútlan ügyfeleknek ez alapján nem volt és nem is lehetett fogódzójuk, hogy befektetéseikkor esetleg ne ezt a brókercéget részesítsék előnyben. A társaság éves mérlegbeszámolói rendre pozitív eredményt hoztak. Míg a kilencvenes évek végén az orosz válság még kis híján bedöntötte a Buda-Cash-t, és csak többszöri tőkepótlással tudták egyenesbe hozni, addig a 2008-as válság hatására csak kisebb megbicsaklás látszik a számokban, az utolsó, 2013-ra vonatkozó mérlegbeszámolóban pedig már több mint félmilliárdos eredményt hoztak ki.
Az ügyfelek felé 2013 végén bő 11 milliárdos kötelezettséget könyveltek el, de bankbetétben 12 milliárdnál is több szunnyadt, legalábbis papíron. Mindezt hitelesítette a kötelező könyvvizsgáló, aki a kétezres évek eleje óta ugyanaz, Kötcseiné Gyimesi Katalin.
Ehhez képest most az a gyanú, hogy a brókerház az elmúlt tíz évben valamennyi adatszolgáltatását meghamisította, és az ügyfelek pénzének egy jelentős részével nem tud elszámolni. A kár állítólag akár a 100 milliárd forintos nagyságrendet is elérheti. A brókerházhoz és a céggel azonos érdekeltségi körbe tartozó négy bankhoz felügyeleti biztost rendeltek ki, és ma már a „vártnál lényegesen rosszabbnak bizonyult” fizetőképesség miatt minimálisra, mindössze 60 ezer forintra korlátozták a kifizetéseket az érintett pénzintézeteknél. Nem is maradtak el a bankcsődöknél szokásos tülekedések.
Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda február 23-án, hétfőn házkutatást tartott és iratokat foglalt le. Azóta gyakorlatilag teljes a hírzárlat. Hivatalosan nincs gyanúsított, senkit sem tartóztattak le, bár utaltak arra, hogy az igazgatóság tagjai érintettek lehetnek.
MILLIÁRDOS A HÁTTÉRBEN
A Buda-Cash Brókerház igazgatóságában öten ülnek: Pintér Zoltán, Gyarmati János, Tölgyesi Péter, Varga Péter és Pál Gyula. Ők az elmúlt években többé-kevésbé együtt mozogtak az üzleti életben, több ágazatban kipróbálták magukat, érdekeltségeik gyakran változnak. Nem kevés sikert is elkönyvelhetnek, hiszen Pintér Zoltán stabilan a 100 leggazdagabb magyar között van, méghozzá az első harmad végén, 17-18 milliárd forintos vagyonnal.
Az ékkő kétségtelenül a Buda-Cash (volt), de a széles portfólióban megfért egymással az Ultra mosóporokat gyártó Egyesült Vegyiművektől kezdve a kandallógyártó Wamsleren keresztül a tőzsdén forgó Első Hazai Energia-Portfolió és az Opimus Group Nyrt.-ig (ez a volt Phylaxia) rengeteg érdekeltség.
MI KÖZE A BUDA-CASHNEK A NÉGY BANKHOZ?
Az elmúlt két év egyik legjelentősebb gazdaságpolitikai lépéseként a kormány az állam szolgálatába igyekezett állítani a takarékszövetkezeteket. A cél itt az volt, hogy a pénzhiányban szenvedő magyar gazdaságot a takarékszövetkezetek rengeteg szabad forrásával segítsék, de mivel ehhez átmenetileg növelni kellett az állami kontrollt, majd pedig új magántulajdonosokat vontak be a szektorba, a „Buda-Cash-es” volt takarékszövetkezeteknek ez nem volt ínyükre.
Nem ők voltak az egyetlenek, akiknek ez nem tetszett, hiszen az ország egyik leggazdagabb embere, Demján Sándor is emiatt került szembe magával Orbán Viktor miniszterelnökkel is, és ezért indított több pert is az állammal szemben az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség élén.
Miközben azonban Demján az ezzel kapcsolatban indított minden eddigi harcát elvesztette, addig a brókerházas csoport sikeresen kimenekült az új szövetkezeti integrációból a maga 50 milliárd forintnyi szabad pénzállományával. A tulajdonosi körhöz kapcsolódó takarékszövetkezetek ugyanis a legjobbkor alakultak bankká, éppen azon a héten, amikor Áder János köztársasági elnök 2013 nyarán megfontolásra visszaküldte a parlamentnek az egyébként is sok vitát kiváltó takarékszövetkezeti törvényt. Az ekkor kiugrott takarékszövetkezetek 2013 év végéig meg is kapták a banki engedélyüket, így lett belőlük a Buda Regionális Bank, a Dél-dunántúli Takarék Bank, valamint az Észak-magyarországi Regionális Bank. A negyedik kisbankkal, a Dél-dunántúli Regionális Bankkal (amely a korábbi Siklós és Vidéke Takarékszövetkezetből már 2009-ben bankká alakult) alkotják a most szintén felügyeleti biztosok által irányított DRB Csoportot, körülbelül 100-120 ezer károsult betétessel.
Windisch László jegybanki alelnök, az MTI-nek adott legfrissebb interjújában éppen arra utalt, hogy a takarékokból lett négy bank azzal vált a brókerbotrány részévé, hogy a Buda-Cashnek szerepe lehetett a bankok jelentős értékpapír-állományának „eltüntetésében”. Bár részleteket nem árult el, de egyúttal hangsúlyozta: az MNB azonnal lépett, mihelyst szembesült a visszaélések gyanújával.
MI LESZ EZUTÁN?
A négy kisbank várhatóan napokon belül eljut arra a pontra, hogy az MNB kezdeményezi a felszámolásukat. Ez a jelenlegi helyzetben jó hír a betéteseknek, hiszen akkortól kezdve az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 20 munkanap alatt – sőt a tapasztalatok alapján még gyorsabban, egy-két héten belül – mintegy 30 millió forintig kártalanítja az ügyfeleket.
Más kérdés, hogy az OBA számláján sincs elég pénz, mert tavaly túl sok takarékszövetkezet ment csődbe, és még a Széchenyi Bank is bebukott, de Windisch László alelnök az ügyfelek megnyugtatására jelezte, hogy az MNB szükség esetén ad pénzt. Ez persze még nem oldja meg például a bankoknál számlavezető önkormányzatok problémáját, őket ugyanis nem kártalanítja az OBA. Itt valószínűleg az államnak is a zsebébe kell nyúlnia.
A rendőrségi nyomozásnak vélhetően eljön majd egy szakasza, amikor gyanúsítottak is képbe kerülnek. Az elmúlt évek bankár- és brókerpereiből ítélve azonban évtizedes történet, mire egy-egy ilyen gyanúból jogerős ítélet születik. Ez felmentéssel vagy elmarasztaló ítélettel egyaránt zárulhat.
Forrás: vs.hu
