Hivatalosan is újra Orbán Viktor a miniszter elnök
Hivatalosan is megválasztották Orbán Viktort miniszterelnöknek, nézzük, hogy a 4 év alatt miben változott. Míg 2010-ben megválasztását követően főleg az előttük álló feladatokról és az ország távolabbi jövőjéről beszélt Orbán Viktor a Kossuth téren, addig mostani beszédében inkább csak a két hét múlva esedékes EP-választásokra próbálta meg feltüzelni a téren összegyűlt híveit. Távlati céljairól az Országházban beszélt.
2010: elmúlt nyolc év, nemzetegyesítés, a Kossuth tér ereje Négy éve – 2010 május 29-én – is a mostanihoz hasonló nagygyűléssel ünnepelte a Fidesz Orbán Viktor miniszterelnökké választását. A kormányfő akkor beszéde elején hosszasan elmélkedett a Kossuth tér jelképes szerepéről és fontosságáról. Mint mondta:
„egy vagyok azok közül, aki magyar, tehát nem keleti, nem nyugati, hanem magyar országot akart, amely a saját lábán áll, saját útját járja, és a saját tengelye körül forog”.
2010-ben úgy fogalmazott: arra van szükség, hogy minél több magyar hajtsa végre magában azt a gyökeres változást, amellyel végérvényesen a becsület, a haza, a szorgalom és a műveltség mellé állhat.
Négy éve arról is beszélt: kormányának azért kell dolgoznia, hogy mindenkinek jobb legyen Magyarországon élni, azoknak is, akik nem a Fideszre vagy a KDNP-re szavaztak, vagy nem mentek el szavazni; de értük is felelősek, ők is a nemzethez tartoznak.
2010-ben az újonnan megválasztott parlamenti többség egyik legfontosabb eredményének nevezte a kettős állampolgárság bevezetését, amellyel szerinte kiköszörülték 2004. december 5-e csorbáját, és ezzel minden eddiginél nagyobb lépést tettek a „nemzet határon átívelő újraegyesítése felé”.
Kormánya akkori feladataival kapcsolatban azt mondta: le kell győzniük az elmúlt nyolc év szocialista örökségét, a munkanélküliséget, a korrupciót, az államadóságot, a szélsőségek, a bűnözés terjedését, a fiatalok kilátástalanságát, az idős emberek és a gyermekes családok kiszolgáltatottságát, az elszegényesedést. A magyarok nyugalmat, nyugodt, békés fejlődést akarnak. Erre a nemzeti egység lehetőséget ad – tette hozzá. Az a dolguk, hogy megteremtsenek egy olyan korszakot, amelyet később a történelemben „modern békeidőként jegyezhetnek fel”, ehhez szilárd gránittalapzatra van szüksége az országnak – mondta akkor.
2014, Kossuth tér: forradalom az egység erejéből, új harc kezdődik Mostani Kossuth téri rövid beszédében Orbán Viktor hálát mondott a téren összegyűlt híveinek és a támogatóinak. Visszautalt négy évvel korábbi szavaira, amikor arról beszélt, hogy szerinte a mostani siker tanulsága egyszerű és világos: nincs nagyobb erő az egységnél.
Úgy vélte: az elmúlt négy évben valóban forradalom történt az országban, de ez nem a tereken, hanem a lelkekben ment végbe, hiszen az emberek hinni kezdtek önmagukban és egymásban.
„Legyűrtük a múltunkat, végleg lezártuk a posztkommuniszmust és legyőztük a kicsinyességet”
– fogalmazott Orbán.
Hangsúlyozta ugyanakkor: az ünneplésnek ma vége, mert újra csatába kell menni, hiszen két hét múlva újra választás. Ébresztőt kell fújni, mert csak a kormánypártok fékezhetik meg a bukott baloldalt újra. „Ne engedjünk olyan képviselőket Brüsszelbe, akik akár így, akár úgy lejáratják Magyarországot!” Mint mondta: hangosan és határozottan meg kell üzenni Brüsszelnek: tiszteletet a magyaroknak. Rövid beszédét azzal zárta, hogy
„három a magyar igazság, most jön a második.”
2014, Országház: sikeres nemzetegyesítés, cél az európai közép Fél órával korábban, az Országházban jóval részletesebben ismertette terveit a következő négy évre. 2010-hez hasonlóan köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson, függetlenül attól, melyik politikai erőre szavazott. Külön megköszönte azoknak, akik a Fidesz-KDNP-t támogatták, mint mondta,
„a feléjük fennálló kötelességeimről nem fogok megfeledkezni”.
Szerinte sikerült a nemzetegyesítés is, hiszen a választáson az egész magyar nemzet részt vett, így mind a parlament, mind a kabinet joggal tekintheti magát a nemzet kormányának és a nemzet Országgyűlésének. Ez nem túlterjeszkedés, hanem elkötelezettség – jelentette ki, köszönetet mondva az anyaországon túl élőknek is, akik, szavai szerint, elsöprő többséggel támogatták a nemzet egyesítésének törekvését.
Mint mondta: az új kabinet politikája – az előzőhöz hasonlóan – a nemzeti együttműködés és az egység megerősítésére irányul, de új elemként megjelent és az európai közép megerősítése is.
Nyomatékosította azt az álláspontját, amely szerint most, a másodszori megerősítés után nem tartja vita tárgyának az Alaptörvényt, az emberi méltóság tiszteletére épülő társadalomszervezést, a szabadságot és felelősséget összekapcsoló politikát, és nem vita tárgya a munkaalapú gazdaság, a nemzetegyesítés politikája sem. A hogyanról és a részletekről lesznek és kellenek viták, de az alapkérdések eldőltek, a választók a vitát lezárták – jelentette ki a kormányfő:
„Olyan kormány megalakítására törekszem, amely képes egyszerre igazságos és versenyképes Magyarországot teremteni.”
A gazdaságpolitikáról közölte, folytatódik a keleti nyitás politikája, és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében.
Beszéde végén feltette a kérdést: hova érhet el Magyarország négy év alatt? Válasza szerint „messzire és magasra juthatunk. Most itt az esély, hogy hátrahagyjuk mindazt, ami lehúzott bennünket”: a nagy közös és egyéni adósságot, a nem vagy csak félig használható tudást, a csak papíron megszerzett szakképesítést, a kibírhatatlan rezsiköltségeket, a mindennapi élet kiszolgáltatottságát. Elérhető lesz a biztonság, a munkahely, az otthon, és megszerezhető lesz a jó képzettség, a minőségi tudás – sorolta.
„Szeretnék jól szolgálni, szeretnék jó miniszterelnöke lenni ennek a különös, egyedi, tehetséges, de sokat szenvedett népnek, ennek a bátor, leleményes, lovagias és iparkodó nemzetnek. Szeretném, ha nem kellene több áldozatot hoznia, hiszen így is mértéken felül kellett szenvednie annyi évszázadon keresztül” – zárta szavait Orbán Viktor.
Forrás: vs.hu
