A folyószámla hitel nem ajándék - Változások várhatóak!
Januártól könnyen falakba ütközhet az, aki megszokta, hogy néhány százezer forintot bármikor leemelhet a hitelkártyájáról vagy a folyószámla hitelkerete terhére. A törlesztőrészletet a jövedelem alapján korlátozó új jegybanki rendelet sokkal nagyobb szigort teremt, de azért adódik egy-két ötlet az új adósságfékek lazítására. - írja VS.hu.
Jövő januártól a bankok nem emelhetik automatikusan a folyószámlák és hitelkártyák hitelkereteit, mert ha az meghaladja a 200 ezer forintot, akkor előbb vizsgálniuk kell, hogy az adós teljesíti-e az MNB legutóbbi rendeletének feltételeit. Ezt válaszolta a jegybank a VS.hu érdeklődésére, hogy vajon a most megjelent jogszabály véget vet-e a könnyen hozzáférhető, de sokszor ügyfélkopasztó hitelek virágzásának.
Újabb veszteségek
A bankok az elmúlt években csak úgy ontották ügyfeleikre gálánsnak tűnő ajánlataikat, amelyekkel a havi fizetés kétszeresét, háromszorosát, akár egymillió forintot is elérő hitelkeretet lehetett kapni a hitelkártyához vagy a folyószámlához kötődően. A nagy számlaforgalmat lebonyolító és jól fizető adósjelöltnek automatikusan is nőtt az az összeg, amire még jó volt a banknál, hogy a hitelkártyájával levásárolja, vagy a folyószámlájáról minden további vizsgálat nélkül, egyik napról a másikra akár 5-600 ezer forintot vagy annál is több pénzt felvegyen.
Persze a pénzintézeteknek igencsak megérte a bőkezűség, mert ezeknél a hiteltípusoknál 30-40 százalékra is felszökik a teljes hiteldíjmutató, ha a kártya- vagy számlatulajdonos valóban elkezdi használni a kölcsönpénzt. Ha viszont az ügyfél okosan bánt a hitelkártyájával, akkor a bank pénzét használva és a vásárlások utáni visszatérítéseket is figyelembe véve évente akár 30-50 ezer forintot is nyerhetett a plasztikkal.
A folyószámlások pedig viszonylag könnyedén csúszhattak ki a havi fizetésből; a kamatbüntetés néhány tízezer forintnál csak havi 1-2 ezer forint volt, és komolyabb váratlan kiadások esetén is volt egy több százezer forintos puffer, amelyhez azonnal hozzá tudtak nyúlni. A bank a jövedelem eredetét nem vizsgálta, csak azt, hogy havi rendszerességgel megérkezik-e a számlára.
Elvesző jövedelmek
A jövedelemarányos törlesztőrészletet újraszabályozó MNB-rendelet most ennek is véget vet, de legalábbis feltételekhez köti a banki bőkezűséget, mint ahogy az eladósodás lehetőségét eleve szigorú korlátok közé szorítja. Miként arról korábban a VS.hu is beszámolt, a januártól életbe lépő szabályozás lényege, hogy a bankoknak minden 200 ezer forintot meghaladó hitelnyújtás esetén vizsgálniuk kell, hogy az adós(társak) jövedelmét milyen törlesztőrészletek terhelik, és ahhoz képest az újabb bevállalás milyen arányban viszi el a havi bevételüket.
De nem is annyira ezek az arányok a súlyosak (lásd az alábbi táblázatban), mint inkább azok a szabályok, amelyek a figyelembe vehető jövedelmeket határozzák meg. Ezek ugyanis csak a legális pénzek lehetnek: adóhivatal által is igazolt bérek, bérleti díjak, osztalék, nyugdíj, valamint az állam által folyósított egyéb ellátások, például családi pótlék. A bankok ugyanakkor nem vehetik már figyelembe például az ügyfél banki számlaforgalmát vagy bankbetétjeit. Ami a gyakorlatban a szürke jövedelmek teljes kiesését jelenti.
Ez elsősorban azokat érinti, akiknek nincsen bejelentett jövedelmük, vagyis részben vagy egészben feketén kapják a fizetésüket, valamint azokat a vállalkozókat, akiknek olyan cégből van bevételük, amelyben legalább fele részben tulajdonosok, ám minimálbéren vannak bejelentve - mondta a Bankráció.hu szakértője, Gergely Péter. Ezekben az esetekben a bankok, különösen az OTP eddig rugalmasan álltak hozzá a mai magyar valósághoz, és nem az adózott jövedelemből indultak ki, hanem például az utolsó hat hónap számlaforgalmát vagy az ügyfél cégének árbevételét és eredményét vették figyelembe a hitelkérelem elbírálásakor.
Márpedig a banki szakemberek ezt az ügyfélkört az eddigi hitelfelvevők 25-30 százalékára becsülik. Maguk a pénzintézetek nem túl beszédesek a bevételeiket újabb ágon megcsapoló jogalkotással kapcsolatban, de hogy nem sok jót várnak tőle, a diplomatikus válaszokból is kitűnik. A CIB Bank például így fogalmazott a VS.hu érdeklődésére: “a hitelezési aktivitásban nem várunk csökkenést a rendelet hatására, viszont a hitelre jogosult ügyfelek köre némileg szűkülhet. Előzetes becsléseink alapján csökkenés várható a jóváhagyási arányokban is”.
Kiskapuk vagy uzsorások
Van-e kibúvó a szigorú feltételek alól? Néhány adódik. Akik megtehetik, átmenetileg legalizálhatják jövedelmüket, aminek ugyan lesz némi adóvonzata, de lehet, hogy egy nagyobb összegű lakáshitelnél ez megéri. Másik lehetőség az adóstárs bevonása: közeli hozzátartozó jövedelmével lehet duzzasztani a terhelhető összeget, és ezáltal növelni a törlesztőrészletet és az összeget.
De innovációban valószínűleg a bankok fognak élen járni. Aki elhasal a terhelhetőségi teszten, annak például a futamidő meghosszabbításával lehet egy kicsit trükközni, mert így valamivel kisebb havi összegek jönnek ki. Az OTP már lépett is: a jelzáloghiteleinél 35-ről 40 évre emelte a futamidőt.
Az eddig hitelképes ügyfelek 5-10 százaléka azonban januártól várhatóan így is kihullik a rostán. Ők elsősorban azok, akik vagy elfogadják, hogy zsebbe kapják a fizetést, vagy munkanélkülivé válnak. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének felmérése szerint a 18 és 60 év közöttiek körében az elmúlt években stabilan 14-15 százalék volt azok aránya, akik az előző két évben legalább egyszer feketén jutottak bérükhöz. Ennek gyakorisága viszont két-háromszorosára nő, ha valaki volt már munkanélküli. A legális utak bezárásával ők könnyedén az uzsorások prédájává válhatnak.
Forrás: vs.hu
