Szeptemberben valahogy minden egyszerre indul újra. Vége a nyári lazább napoknak, becsengetnek az iskolákban, visszatérünk a megszokott munkarendhez, és hirtelen tele lesz a naptárunk. Közben a reggelek hűvösebbek, egyre később világosodik, este pedig hamarabb sötétedik. Nem csoda, ha a nyár végén sokan nem frissebbnek, hanem éppen fáradtabbnak érzik magukat. Ráadásul a szervezetünknek is időre van szüksége ahhoz, hogy átálljon az új ritmusra.
Ahogy a nyári napsütést fokozatosan felváltják a hűvösebb reggelek és a rövidülő nappalok, sokan azt veszik észre, hogy egyre nehezebben kelnek fel, napközben fáradtabbnak érzik magukat, és estére szinte teljesen elfogy az energiájuk. Ilyenkor gyakran legyintünk egyet, és azt mondjuk: „Biztosan az őszi fáradtság.” De vajon valóban létezik ilyen jelenség, vagy csupán egy közkeletű kifejezésről van szó?