Szülőként gyakran szembesülünk kétségekkel és önbizalomhiánnyal, ami miatt nem egyszer érezhetjük magunkat rossz vagy alkalmatlan szülőnek. A gyermeknevelés komplex és kihívásokkal teli feladat, amelyben nincs egyetlen „helyes” út, hiszen ahány ház, család, annyi szokás, vagyis inkább megoldás.
Vannak, akik fáradhatatlanul azon munkálkodnak, hogy minden nappal legalább egy kicsivel jobb emberré váljanak. Bruno Bettelheim a gyermeknevelés terén megkerülhetetlenné vált klasszikusában, Az elég jó szülő c. könyvében, azzal nyugtatja olvasóit, hogy a tökéletes szülői mibenlét hajszolása helyett járhatóbb útnak bizonyul az, ha elég jó szülőkké válunk. Ezzel párhuzamosan feltevődik a kérdés: vajon ugyanígy optimális törekvésnek tekinthetjük az „elég jó emberré” válást is? De mit jelent jó, illetve elég jó embernek lenni? Milyen tulajdonságokkal felvértezetten kell forgolódni a világban ahhoz, hogy valakiről ez a megtisztelő hír járhassa?