2022-ben az Egészségügyi Világszervezet a munkavégzés miatti kimerültséget a megfázásos és egyéb betegségekhez hasonló besorolásban részesítette, mellyel orvoshoz lehet fordulni és kezelést lehet igényelni. A kimerültség olyan mindennapi tevékenységeket erőteljesen gátló tünetekkel járhat együtt, mint: a rosszkedv, a figyelemzavar, az antiszociális viselkedés, a magas vérnyomás, az alvási és emésztési zavarok.
Hiába éreztük úgy korábban, hogy a munkák akár a hobbink is lehetne, akkor is belefáradhatunk hosszú évek alatt mindabba, ami ezzel együtt jár. A kiégés azonban nem úgy néz ki a valóságban, mint ahogy azt a filmekben ábrázolják.
A kiégés, vagy az eredeti angolszász szóval „burnout” tüneteivel általában azok találkoznak, akik valamilyen társadalmi segítő szerepben munkálkodnak. Tanárok, ápolók, szociális gondozók gyakran szembesülnek a problémával, hiszen a másokkal való foglalkozás, azonosulás miatt első sorban őket terheli olyan mértékű érzelmi stressz, ami hosszútávon kiégéshez vezethet, de természetesen más is szembesülhet vele.