„Olyan bizonytalan vagyok… vagy mégsem?” Hangzik a nem éppen magabiztosságukról híreseket leginkább jellemző mondat. Tény, hogy a bizonytalanság nem jó. Sem akkor, ha egy helyzet ilyen, sem akkor, ha éppen mi magunk vagyunk bizonytalanok egy-egy szituációban. Pláne nem a legkellemesebb, ha általában ilyenek vagyunk.
A bizonytalanságról zömében elmarasztalóan szoktunk beszélni. Azonban a bizonyosság mostohatestvéréről kiderült, hogy bizony alkalomadtán szükségünk van rá… Hogyan lehetne szükségünk kétségekre, billegő fogódzókra? – tehetnénk fel rögtön a visszakozó kérdést.