Változóban lévő világunkban a félelmeink is átalakulni látszanak. Emberlétünk folyamatában a félelemnek is megvan a maga szerepe, mely több nézet szerint védekezési és túlélési funkcióval bír. Például olyan esetekben, amikor veszélyeztetve érezzük magunkat, akkor azonnal választásra sarkall bennünket – aktiválva a „harcolj vagy menekülj” válaszát. De vajon van-e eltérés az őseink korában tapasztalt félelmek és a posztmodernkori változatok között?
A spiritualitás iránt mélyebben érdeklődők körében nem ismeretlen fogalom a „nevezd nevén a fenevadat, és megszelídül” eljárása. A megnevezés által egyúttal megragadhatóvá válnak a fogalmak, az érzelmek, a gondolatok, az ötletek, a legkülönfélébb társadalmi jelenségek. A pontos megnevezések révén kiiktathatóak a gyakran zsákutca-végű általánosítások, ködösítések, ködszurkálások. Ma már egyre több – korábban csupán körülírással mustrálgatott – jelenséget sikerült alaposabb vizsgálódás tárgyává tennünk azáltal, hogy névvel ruháztuk fel azokat.