2020.12.07. 14:36:27 11092 213

A klímaváltozás az Alpok legtöbb gleccserjét fenyegeti
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A klímaváltozás az Alpok legtöbb gleccserjét fenyegeti: egy kutatás szerint az évszázad végére a gleccserek 92 százaléka eltűnhet a hegyláncból.

Gleccser - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Gleccser

A walesi Aberystwyth Egyetem tudósai a Change (változás) projekt keretében 2019-ben végeztek kutatásokat az Alpokban. A hegyvonulatban mintegy 4000 gleccsert tartanak számon, köztük olyan híres síparadicsomokat, mint a svájci Zermatt vagy a franciaországi Tignes - ismertette a BBC News.

Az egyetem előrejelzése szerint ezek a népszerű síterepek is eltűnnek, de az Alpok vízfolyásait, víztartalékait, ökoszisztémáját is jelentősen érinti a klímaváltozás.

A kutatók az Alpok európai régióinak több mint száz évre visszatekintő klímaadatait elemezték és 2100-ig állították fel előrejelzésüket.

A kutatás modellezte az Alpok gleccserjeinek úgynevezett környezeti "magassági egyensúlyvonalát" (ELA). Ez az a tengerszint feletti magasság, ahol a felhalmozódó hó és jég mennyisége megegyezik azzal, amely egy év alatt megolvad vagy elpárolog. Ez alapján fogalmazták meg a tudósok előrejelzésüket arról, hogy hogyan hat a gleccserekre a klímaváltozás. A kutatás megállapítása szerint "gyors és nagyon változó" hatásokkal számolnak.

Neil Glasser professzor, az Európai Unió által finanszírozott projekt vezetője szerint a gleccserek olyanok, mint a mérges gázokat jelző "kanári a bányában", annyira gyorsan megfigyelhetők rajtuk a klímaváltozás hatásai. A professzor hozzátette, hogy ha a gleccserek viselkedésére globális mintaként tekintünk, az a tengerszint emelkedésére is figyelmeztet.

Drámai hatással jár, ha a gleccserek eltűnnek az Alpokból, egyebek mellett az ivóvízforrás, a termények, az öntözés, a szennyvízkezelés és a vízenergia is megsínyli.

A tudósok szerint 2050-re már szinte az összes, 3500 méter alatt fekvő gleccser elolvad az Alpokban.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Új járványok jönnek-mennek

“Új és újabb járványok mindig jönnek, aztán mennek is…” Fogalmaztak a Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NCBI) által 2020-ban közzétett tanulmányban a kutatásvezetők. Ugyanakkor hozzáfűzték azt is, hogy mindig résen kell lenni, felkészülten várni a következő járvány felbukkanására. Hogy ez a folyamatos készenléti állapot mennyire fontos, azt a legutóbbi világjárvány alatt volt lehetőségünk megtapasztalni. Mindebben kiemelt szerephez jut a molekuláris és celluláris endokrinológia.

Pénteken indul a Magyar Nemzeti Parkok Hete

Kenutúrák, bölényszafari, lápréti barangolás, sólyom- és sasles, népi játszóház, tárlatvezetés, természetismereti foglalkozások, interaktív vízvizsgálat és gyereknapi programok várják az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Parkok Hetén május 17. és 26. között országszerte. A programsorozat nyitórendezvénye pünkösdhétvégén a városligeti Vajdahunyadvárban lesz.

Hova tűntek a lovagok? Az udvariasság formálódásának története

Az életmódtörténet az egyik legizgalmasabb, legtöbb érdekességet feltáró kutatási területnek bizonyul. A különféle szokások, viselkedési formák, mindennapi tevékenységek, társas normák ugyancsak fontos helyhez jutnak a kutatások, történelmi visszalapozások során. Ezeket olvasva, olykor-olykor eltöprenghetünk azon az izgalmas kérdésen, hogy vajon a jövő életmódkutatói milyen módon fogják prezentálni a nagyközönség előtt a 21. század eleji szokáskultúrát?