Az élet célok nélkül olyan, mint a… és itt most mindenki behelyettesítheti a számára legszimpatikusabb hasonlatvariánsokat erre a kihagyott helyre. Azt már az önsegítő könyvek lapozásából és elszánt jegyzeteléséből, videókból, közösségi oldalakról és tréningekről tudjuk, hogy a sikeres élet elengedhetetlen elemei a célok. Mégpedig a konkrét célok. De miért is fontos kristálytisztán látni azokat?
Az egyik legrosszabb élethelyzet, amivel munkavállalóként szembesülhetünk, az az, amikor elénk teszik a felmondó nyilatkozatot vagy szóban közlik velünk a helyzetet. De valószínűleg még rosszabb a helyzet akkor, ha a felmondás jogtalan. Márpedig manapság sajnos a jogtalan felmondások száma is egyre inkább növekszik, ezért munkavállalói szempontból érdemes felkészülni minden eshetőségre és tisztában lenni a jogainkkal.
Április 25-én rendezi meg a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) a Lányok Napja elnevezésű programot, amelyre immáron 13. alkalommal várják a tudományok, a technológia és az informatika világa iránt érdeklődő fiatalokat.
Az egyik legnépszerűbb globális adatplatform, a Statista kimutatásai szerint az elmúlt évben a külföldre költözés főbb motivációi a jobb munkahely találása, a partner országában való új élet kezdése, valamint a továbbtanulási célok voltak. Mindezek mellett ugyanakkor kulcsszerepet játszott a célországtól remélt jobb életminőség, a személyes kihívások és komfortzóna feszegetések, a kaland- és felfedezésvágy. Sokakat pedig a klasszikus tiszta lappal kezdés vágya terelt egy idegen országba, emellett akadtak olyanok is, akik a nyugdíjas éveiket kívánták egy régen kiszemelt helyen tölteni. De vajon milyen szándékok állnak a magyar emberek külföldre költözésének hátterében?
A reggeli készülődés, elindulás nálunk bizony nem tartozik a nap legcsodásabb részei közé, úgyhogy igyekszem minden esetben alaposan előkészülni előző este, hogy reggel minél kevesebb legyen a stressz. Persze, általában az én szettem előkészítése marad el.
Ha a Google keresősávjába bepötyögjük az angol „obsession with”, magyarul: a megszállottság kifejezést, akkor az első automatikus kiegészítés nem más lesz, mint a „productivity”, azaz a termelékenység. Amennyiben magyarul írjuk be a „produktivitás” szót a sávba, úgy az első javasolt kiegészítés a „növelése” lesz. Tehát az angol példa nem sokban tér el a magyar változattól, melyből arra lehet következtetni, hogy a termelékenység-fokozás igénye szinte mindenhol ugyanolyan mértékű. Önmagában a „megszállottság” kifejezés sem a feddhetetlenségéről híres, hanem egy rögeszmeként is emlegetett szorongásos pszichológiai zavarként van számon tartva, mely az esetek többségében negatív hatást gyakorol az ebben érintettek életére.
A kérdés első fele így hangzik: miért fontos, hogy idővel rendelkezzünk passzív jövedelem-forrással is? A több évtizedes tapasztalattal rendelkező pénzügyi tanácsadó, Robert G. Allen egyik magyar nyelven is megjelent könyvében keressük a választ. A szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem minden típusú jövedelem egyforma, ugyanis léteznek aktív és passzív források is.
Bár a munka az élet elengedhetetlen eleme, sokan álmodoznak arról, hogy csak a legszükségesebb időt töltsék kenyérkereső tevékenységgel, hogy minél több minőségi időt tudjanak szánni a szeretteikre, a hobbijaikra, önfejlesztésre, új dolgok megismerésére, utazásra. Tömegek várják repesve a legjobb dolgot a héten: a hétvégét, valamint a munkaszüneti napok pihentető, energiatöltő, örömteli ünnepét. Tagadhatatlan, hogy időnként „szükséges rosszként” definiálják a hagyományos – és sokak szerint avíttá vált – munkával töltendő öt napot. Ám hogyan viszonyulnak a négy napra kurtított munkahét kérdéséhez?
Az ülőmunka sajnos számos egészségügyi kockázattal jár. A hosszú órákig tartó ülésnek káros hatásai lehetnek a testre és a mentális egészségre egyaránt, beleértve a hátfájást, a merevséget és a stresszt. Szerencsére azonban számos módszer létezik ezeknek a negatív hatásoknak a csökkentésére és ellensúlyozására. A nyújtó gyakorlatok rendszeres végzése kiváló lehetőséget kínál a test feszültségének és merevségének enyhítésére, valamint a test és az elme frissességének megőrzésére az egész napos ülőmunka során.
Mindannyiunk álma – amellett, hogy annyi csokit ehetünk, amennyi csak belénk fér, mégsem hízunk;) – hogy minden napunk, hetünk, hónapunk, évünk nyugodtan teljen, mindenféle felesleges stressz tűnjön el az életünkből. Igen, némi izgalom nem árt, de a csipp-csupp dolgokon való aggódás nem ide tartozik.
A krónikus komolyság annak ellenére, hogy nem tartozik a pszichiátriailag diagnosztizált súlyos mentális rendellenességek körébe, mégis jelentős mértékben befolyásolhatja az érintettek jólétét és mindennapi tevékenységeit. Éppen ezért Dr. Seth J. Gillihan kognitív viselkedésterapeuta fontosnak tartotta, hogy beszéljen erről a sokakat érintő jelenségről.
Fel tudod idézni, hogy kisgyermekkorodban milyen munkavégzés iránti vágy lebegett előtted? Milyen érzések keltek szárnyra ilyenkor leginkább? A gyermekkori munkával kapcsolatos elképzeléseinknek nem sok köze volt a valósághoz. Egy életérzést, egy általunk csodált életmódot, egy megmagyarázhatatlanul nagyra becsült jellemet próbáltuk keretbe helyezni. Ilyenkor nem sok elképzelésünk volt olyan elvontnak tűnő fogalmakról, mint a bevétel, a megélhetés, kiadások.
A drágaköveiről egykor híressé vált Ceylon szigete később a gyöngyhalászatnak adta át a stafétát. Hajdanán a nemesgyöngy-halászatra specializálódott bennszülöttek egy cápabűvölő jelenlétével és bátorításával ugrottak be a vízbe, hogy kagylózsákmánnyal a kezükben térjenek vissza a hajóra. A halászok által összegyűjtögetett kagylókat felhalmozták, majd elárverezték. A felvásárlók sokat kockáztattak ezzel az üzlettel, hiszen rengeteg kagylóban nem lelték meg a gazdagság forrásaként számon tartott gyöngyszemet. Ám a kereskedők kockázatvállalása eltörpült az életüket minden nap kockára tevő gyöngyhalászokéi mellett.
A munkafüggőség kognitív jellemzőit tárták fel az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) kutatói úttörő vizsgálatukban. Eredményeik szerint a munkafüggők és a nem függők gondolkodásában és memóriájában több lényegi eltérés is megfigyelhető.
A munkanélküli segély megnevezést évek óta nem használják a magyar jogszabályok, a köztudatból azonban még a mai napig nem kopott ki. Jogszabályaink helyette az álláskeresési járadék megnevezést használják arra az állami segítségnyújtási formára, melynek célja, hogy az átmenetileg munka nélkül maradt munkavállaló anyagi terheit csökkentse. Sok kérdés felmerül ugyanakkor azzal kapcsolatosan, hogy mikor, hol és hogyan igényelhető ez az ellátás?
Munkahelyi teljesítményértékelés. Mi jut erről eszünkbe? A „kielemzett” gondolatai és benyomásai között nagy valószínűséggel szerepelnek a következők: erőltetett, kínos, furcsa. A Gallup felmérése szerint az alkalmazottak mindössze 14 százaléka bólint rá arra, hogy ez a fajta elemző-kiértékelő vizsgálat segíti az alkalmazottakat abban, hogy jobb, eredményesebb munkát végezzenek a közeljövőben. Legtöbben nem érzik úgy, hogy a teljesítményértékelések ösztönzőleg hatnának rájuk, hogy ettől a nagy horderejű minősítéstől jobb munkát végeznének, netán sikerülne a legtöbbet kihozniuk magukból, és hatékonyabbakká válnának.
Te is megfogadtad, hogy ezentúl másként lesz! Nem stresszelsz annyit, jobban odafigyelsz az időbeosztásodra, hogy mindenre és mindenkire jusson elegendő idő, és magadra is szakíthass egy keveset. De valamiért mégsem sikerült eddig? Lehet, hogy csupán rossz stratégiát választottál!
Rendkívül szerencsésnek mondhatják magukat azok az emberek, akik a munkájukra hivatásként tekintenek. Akik napról napra szembesülhetnek azzal, hogy azt teszik, amihez egyrészt igazán értenek, másrészt pedig örömüket lelik ennek végzésében.
A széles körben népszerű online és klasszikus, tantermi varrótanfolyamok, a közösségi média ilyen jellegű csoportjai, a helyi hobbi közösségek, valamint az interneten megjelenő számtalan videós tartalom igencsak beszédesek. És hogy miről árulkodnak? Hogy egy kikoptathatatlan tevékenységről van szó, amellyel sokan a szabadidejükben foglalkoznak, és ami idővel (kiegészítő) pénzkereseti forrássá is nőhet. Egy azonban bizonyos: mindenképpen hasznos, az már csak részletkérdés, milyen platformot választunk irányadónak.
Időnként mindenki tapasztalhatja, hogy kissé megcsappan a motivációja. Ilyenkor csökken a teherbírás és a munkakedv, ami a teljesítményünkben is megmutatkozik. Mit tehetünk? Van, aki ilyen esetekben a „csak csináld!” elvébe kapaszkodik, – jobb híján – hiszen tapasztalata szerint mindez csupán ideiglenes állapotként tartható számon. Van azonban néhány tanulást és munkakedvet ösztönző tipp, melyet kapaszkodóként használhatunk ezekben a kedélyfeszegető időkben.