Az év 12 hónapja közül vannak olyanok, amiket jobban, míg másokat kevésbé várunk. Aztán ott van a többi is, amelyek valahogy eltelnek közben. Az ilyen szinte “eseménytelen” hónapokra érdemes úgy tekinteni, mint olyan pár hétre, amelyek alatt erőt gyűjthetünk az embert próbálóbb időszakokra. A szeptember és a téli ünnepi őrület közé beékelődő október pont ilyen!
Itt tartok a kezemben egy 1695 oldalt számláló könyvet, amit egyébként már régóta vártam. Arra gondolok: örülnöm kellene, hogy végre a kezemben tarthatom ezt a különleges kiadású, a könyvgerincnél aranyozott betűkkel ékesített, keménytáblás kötésű példányt. Ám ekkor megszólal bennem a „siettető sziréna”, a „mikor lesz időd ezt elolvasni?” teendő-priorizáló belső őrmester, és a várt öröm helyét azon nyomban felváltja a nyughatatlanság.
A hosszú hetekkel felvezetett, pörgős karácsonyi ünnepek után könnyen erőt vehet rajtunk egyfajta lehangoltság. A lelki felkészülés, az evés-ivás jó társaságban, a tartalmas beszélgetések és az újdonságok okozta jókedv után mondhatni, hogy természetes egy kevés hiányérzet. Főleg, ha neked is dolgoznod kell a két ünnep között!
Kiegyensúlyozottnak lenni a túlpörgött világban, gondokkal és káosszal körülvéve, bizony nem egyszerű feladat. Ismersz olyat te is, akire, ha ránézel megkérdezed magadtól, hogy csinálja? Mitől ilyen kiegyensúlyozott? Bizony te is válhatsz azzá, apróságokon múlik.
A félelem gyakorlatilag önvédelmi reakció, amit egy fenyegető veszélynek felfogott helyzet elleni figyelmeztetésnek érzünk. Félni tehát nem feltétlenül rossz – olyan, mint a fájdalom: arra utalhat, hogy olyasvalami történik, ami veszélyeztet minket.
Szeretnél valami megnyugtatót látni? Nézd meg ezeket a videókat, amelyeken timelaps technológiával mutatják be, ahogy különböző virágok felcseperednek vagy éppen kinyílnak. A felgyorsított virágba borulás olyan élettel tölti meg a virágokat, hogy húsvér és lélegző egzotikus kisállatoknak tűnnek. Nagyon érdekes!