A tavasz közeledtével, a természet ébredésének látványa csodálatos költőink részletgazdag, kifejező sorait juttatja eszembe. Megosztok veletek egy márciusról szóló verset Heltai Jenő tollából, olvasgassátok, ízlelgessétek! Kellemes tavaszra hangolódást kívánok!
Az esernyő ősei szinte minden kultúrában fellelhetők, hol kultikus, hol pedig praktikus funkcióval felvértezetten. A kínai kultúrában már több mint öt évezrede a napsugarak elleni védekezésként használták, ám lassan a hatalom és az előkelőség jelképeivé léptek elő. Ezzel ellentétben a görög és a római emberek mindössze gyakorlati értéket láttak ebben a remekre szabott tárgyban, és esőben, napsütésben egyazon ernyőpéldánnyal a birtokukban jártak-keltek.
Fesztivállal ünnepli nyolcadik születésnapját a hosszú hétvégén a gyulai Almásy-kastély. A programban szerepel tacskótalálkozó, reformkori kávékülönlegességek kóstolója és élőszereplős tárlatvezetés is.
A pillanatok alatt elküldhető e-mailek korában szinte elképzelhetetlennek tűnik számunkra, hogy volt idő, amikor galambokat tanítottak be arra, hogy üzeneteket közvetítsenek egymásnak. Korán felismerték, hogy ezek a postagalambok kiváló irányérzékkel rendelkeznek, és hihetetlen vágyat éreznek arra, hogy mindig haza repüljenek.
Ami az angyalábrázolások esetében a glória, az Columbo esetében: a „pótolhatatlan” drapp színű ballonkabát; az esélye-sincs-elmaradni szivar; a töprengést és az aha-elményt erőteljesen tanúsító homlokra helyezett kéz; a jellegzetes kellékké nőtt Peugeot 403 kabrió. És… természetesen nem maradhat ki a karakterjellemzés paklijából a nevenincs kutya, valamint a minden történetben – mintegy csalitörténetbe ágyazottan – megemlített feleség, akit viszont hősünk egyetlen alkalommal sem prezentál.
A zene kultúránk, életük elengedhetetlen része, amely több évezredes történetével mély hatást gyakorolt az emberiségre. Nem csupán szórakoztat, hanem érzelmeket kelt, kapcsolatokat teremt, és akár gyógyító hatással is bír.
Báthory Erzsébetről manapság is szárnyra kelnek különféle vérfagyasztó történetek. A lányok százait meggyilkoló, majd a vérükben fürdőző grófnő (rém)képe szinte kitörölhetetlenné vált. De vajon esetében valóban egy vérszomjas 17. századi sorozatgyilkosról van szó, aki munka ígéretével a csejtei várkastélyába csalta a környékbeli falvak lányait, hogy ott brutális módon meggyilkolja őket, avagy inkább rosszindulatú koholmányokról?
Világunk fogalompárokkal van kibélelve. Valamire vagy valakire ránézünk, és rögtön kiragadjuk a fogalmak egyikét, melybe belehelyezzük, illetve belehelyezni véljük az adott tárgyat, jelenséget, valamint személyt. E fogalompárok közül kiemelkedik a jó és a rossz, valamint a szép és a csúnya. Maga a fogalomalkotás normák, szokások szerint válik lehetővé.
Március 5-én tartják a Néprajzi Múzeum napját, melynek részeként az érdeklődők ingyenesen betekinthetnek a múzeumi munka kulisszatitkaiba, valamint egy kalotaszegi falu életét bemutató időszaki tárlat is nyílik.
A kutatókat már régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy a fájdalom kizárólag a biomedicina köréhez tartozik, vagy társadalmi impulzusok is érik azt? Hogy a fájdalom viselkedés és a fájdalom élmény kizárólag személyes tapasztalatként tartható számon, avagy szociális háttérrel, és ehhez tartozó jelrendszerrel egyaránt rendelkezik?
Nem könnyű a műveltségről beszélni egy olyan világ berendezkedésben, melyben manapság élünk. A technológia radikálisan megváltoztatta az életünket, az internetnek köszönhetően Földünk „faluvá” zsugorodott. Joggal merül fel a kérdés, hogy a klasszikus tanulási-tanítási modellek felvérteznek-e bennünket olyan képességekkel, amelyek segítenek az újszerű térben kellőképpen helytállni?
Drakula halott és élvezi, Az ismeretlen Drakula, Nosferatu: az éjszaka fantomja, Van Helsing, Renfield, The last voyage of Demeter… csak néhány alkotás a filmek tömkelegéből, melyeket az elmúlt években láthattak az érdeklődők Drakulával a középpontban különféle kategóriában és stílusban. Nem beszélve a regényekről – példaként Bram Stoker dark-fantasy műfajban készült Drakula-történetéről, vagy mondjuk Karen Essex A szerelmes Drakula szórakoztató regényéről. Megunhatatlan? Elgondolkodtató, esetleg elborzasztó? Mi az a belső mágnes, amely örökzölddé formáltan magához vonzza a Drakulát „boncolgató” történetek garmadáját?
Egyes vadásznépek esetében a tetoválás fő célja eredetileg nem esztétikai, hanem gyógyászati volt. A csuklóra, a láb- és kézfejre, a vállakra és a mellre tetovált formáktól azt várták, hogy a betegség, esetleg az átok az ember helyett ezekbe menjen át. A testrajzaik között leginkább geometrikus alakzatok, – főként kör, négyszög és vonal – valamint különféle állatok, elsősorban madarak – veréb, nyírfajd, cinke stb. – szerepeltek. Az igen régi múlttal rendelkező bőrdíszítés, bőrrajzolás számos nép esetében kiemelt helyhez jutott.
Az étkezési kultúra megváltoztatása segítheti a fenntarthatóságot a WWF legfrissebb, Közép-Európában végzett felmérése szerint.
Az olvasást népszerűsíti az első debreceni Harry Potter-hétvége, amelyen február 23-25. között minden korosztályt színes programokkal várnak a szervezők.
A pizza, minden kétséget kizáróan az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb étel a világon. Eredete az ókori civilizációkig nyúlik vissza, a modern pizza kialakulása főként Olaszországhoz köthető. Az egyik leghíresebb és legrégebbi pizzafajta a margherita, melynek története érdekes és szorosan összefonódik az olasz kultúrával.
Megújult programokkal várja a Vígszínház művészetközvetítő műhelye azokat, akiket érdekelnek a színház kulisszatitkai vagy kipróbálnák magukat színházi helyzetekben.
A világon számos érdekfeszítő babonás hiedelem van, amelyek mindegyikének létezik valamilyen régmúltba visszavezethető mitológiai, kulturális, spirituális vagy kozmológiai gyökere. A köznapi babonák erőteljesen befolyásolják a világszemléletet, szorosan kötődnek a hagyományokhoz, belátást engednek a letűnt korok népeinek gondolkodásmódjába. Mindezekből kifolyólag pedig érthető, hogy több társadalomtudomány is előszeretettel kutatja ezeket.
Valentin-napon, február 14-én indul a Madách Színház híres magyar írók párkapcsolatáról szóló Írók-Sorsok-Szerelmek című tematikus vetítéssorozata az Art+ Cinema moziban. A GoBuda Mozi február 18-án csatlakozik az eseményhez.
A hajszárítók ma már elengedhetetlen eszközei a mindennapi hajápolásnak. Azonban e hasznos szerkezet fejlesztése és elterjedése hosszú éveket vett igénybe. A legkorábbi elektromos hajszárítókat sokan az American Racine Universal Motor Company nevéhez kötik, amely 1890 körül készített olyan elektromos eszközöket, amelyeket hajszárítóként is használtak. Azonban ezek még igen kezdetlegesek voltak és nem hasonlítottak a maiakhoz.