Vitathatatlan, hogy minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke az iskolában, majd felnőttként a magánéletében és választott munkahelyén egyaránt sikeres, boldog, kiegyensúlyozott legyen. A tanulási készségek fejlesztése segít a modern (munkakörnyezeti) elvárásokhoz való alkalmazkodásban.
Milyen érzelmek lesznek úrrá rajtad, ha visszagondolsz az iskolapadban töltött időkre? Ez a kérdés olyan sűrűn került napirendre, hogy több helyen érdemesnek tartották tüzetesebben körbejárni. Számos tanulmány mutatott rá arra, hogy a diákok – ezen belül is túlnyomórészt a középiskolások – leginkább negatív érzelmekkel kell, hogy megbirkózzanak egy átlagos tanítási nap folyamán.
Elindult az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) oktatói által szerkesztett Érettségi Felkészítő könyvsorozat.
A diákévek számunkra kedves és örömteljes emlék idézései között gyakran felelevenednek olyan pillanatok is, amelyek a tanulási kihívásokról szólnak. Ilyenkor szinte a szánkban érezzük a motivációhiány, az elvárthoz képest csekélyebb eredményfelmutatás, az akaraterő látványos megcsappanása, a kedvetlenség és a halogatás kesernyés ízét.
A szülő felelőssége nem áll meg ott, hogy a gyermeke egészsége felett őrködik, hiszen az utódok testi jóléte mellett szellemi és lelki jóléte is ugyanolyan fontos! A gyermekek testi egészségének fenntartásáért az egészségügyi rendszerhez fordulhat segítségül, de mi a helyzet a gyermek szellemi fejlődésével?
Néhány hete még jogos volt a kesergés, hogy megint elkezdődött, újra indult a mókuskerék, fárasztóak a reggelek, nem bírok felkelni, utálom az iskolát és persze az örök kérdés is elhangzott, miszerint „Miért, miért és miért?” Ám, most, hogy elhagytuk a szeptember közepét, már tudjuk, a siránkozás mit sem ér.
Mintha csak tegnap lett volna, hogy a gyermek tele táskával, tornazsákkal, a rajz- és technika felszerelés kisebb, nagyobb, legnagyobb dobozával érkezett haza, mert beköszöntött a vakáció. Most meg már az következő évi tanszerek beszerzésével múlatjuk az időt. Gyorsan eltelt ez a nyár is…
Az általános és középiskolásokkal való beszélgetés a tanév kezdete előtt lehetőséget ad arra, hogy felkészítsük őket az iskolaév kezdetére. Azonban ennek során nem csak az iskolai teljesítményről, hanem az elvárásokról és aggodalmakról is lehet beszélgetni velük.
Hozok néhány példát a nyár végére felhalmozódó háztartási feladatokra, amelyekkel általában a háziasszonyoknak szembe kell nézniük. Semmi vész, ha azon kapod magad, hogy a lista nagy része a te háztartásodra is igaz, mert hatékony tervezéssel és szervezéssel erőt lehet venni az ilyen kihívásokon. Rajta, könnyítsük meg magunknak azt az átmeneti időszakot, amely átvezet minket a nyáriból az őszbe!
Bármennyire nem akarjuk, sem szülőként, sem gyerekként, hamarosan újra indulnak a dolgos, iskolás hétköznapok. Jönnek a „Faragd ki a ceruzát!”, „Lecke megvan?”, „Mi volt ma a suliban?”, „Már megint nem etted meg a tízórait?” felkiáltások, mondatok.
Értékes nyereményekkel indítja újra útjára a vízivást népszerűsítői kampányát az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a víz világnapjához (március 22.) kapcsolódóan.
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely előre jelzi a gyerekek olvasási és helyesírási teljesítményét. Az eljárás lehetővé teszi a veszélyeztett gyerekek korai szűrését és fejlesztését.
Az ébresztőóra szeptember elseje óta korábban csörög, hogy időben odaérjen a család az iskolába és a munkahelyre. De mi van azután, amikor a csengő a napi iskolaidő végét jelzi? A megoldandó házi feladaton és az elvégzendő házimunkán kívül van egyéb (közös) elfoglaltságotok?
Az sulikezdés izgalmain már szerencsére túlestünk. Fellélegezhetünk egy kis időre. Néhány hét alatt vissza is rázódik az egész család a szokásos hétköznapi kerékvágásba, ahol minden elég szigorú időbeosztáshoz van szabva. Ezt az időbeosztást általában a szülők munkaideje és a gyermek iskolai ideje szabja meg ilyenkor. A nagy rohanás és kapkodás abból szokott adódni, ha a gyermek, netán gyermekek, a sulin kívül még néhány plusz foglalkozásra, esetleg edzésekre járnak. Na, hát ember legyen a talpán, aki ezt képes naponta megoldani és menedzselni.
Az iskolás korú gyermeket nevelő családok minden év szeptemberében a legjobb gyakorlatokat keresik, hogy maximalizálhassák a tanév általános sikerét és az általános tanulási élményt a diákok számára. az igaz, hogy minden háztartás egyedi nevelési célokkal és igényekkel rendelkezik, de vannak olyan módszerek, amelyek mindenkinek segíthetnek a sikeres tanévet biztosításában.
A nyár vége és a szeptember eleje mindig nagyon feszült, stresszes időszak az iskoláskorú gyermekek és szüleik számára. Épphogy túlesünk a bevásárlási és tanévnyitási sokkon, jön az újabb feladat. Tananyag elsajátítása és a folyamatos házi feladat, lecke hegyek otthon, suli és munka után, este. Mégis kinek van ehhez már olyankor kedve?
Újra véget ért egy nyár, indulnak a dolgos, iskolai hétköznapok. A szülők ilyenkor egy kicsit talán megkönnyebbülnek (legalábbis, akiknek nem 1.osztályba megy a gyereke:-)), hiszen a „Ki vigyáz a gyerkőcre?” kérdés megoldódik. Persze, jönnek helyette egyéb, megoldandó feladatok.:-)
Nincs mit tenni, a mostani volt az utolsó nyári hétvége, egy hét múlva ilyenkor már túlleszünk az évnyitón, sőt, az első tanítási napok izgalmán is. Némi túlzással mindenkit érint az új tanév, hiszen nagyjából mindannyiunkból kivált valamilyen érzelmet az iskola intézménye.
Ahogy közeledik a szeptember, mi szülők vegyes érzelmekkel várjuk az iskolakezdést. Egyrészt örülünk, hogy újra belép az életünkbe a rutin, egyenletes ritmusa lesz a hétköznapjainknak. Másrészt pedig aggódunk, hogyan fog megküzdeni gyermekünk az új évben adódó nehézségekkel.
Már csak néhány nap, és kezdődik a suli! —sóhajt fel az a sok szülő, aki a nyári hónapok alatt nehézkesen oldotta meg a gyermekek felügyeletét. Ennyit már fél lábon is ki lehet bírni. Végiggondoltuk, hogyan tudnánk segíteni abban, hogy nyugodtabban és zökkenőmentesebben induljon a tanév és ne kapkodva, stresszesen.