2016.07.18. 10:43:06 9103 231

Tudtad? A só nyáron jól tartósít és hűt is!
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Itt a nyár, a kánikula. Emellett nem mehetünk el s(z)ó nélkül! Egyrészt, mert az izzadással távozó sót pótolni kell. Másrészt mert a melegben fontos élelmiszer-tartósító szerepe van. Ráadásul a jeges vízbe szórva azonnal le lehet hűteni az italunkat! Hogy mindez miért van így? Most kiderül!

Egy kanál só - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Egy kanál só

A só kémiai értelemben savak és bázisok reakciójával keletkezik. Leggyakrabban egy fém pozitív töltésű ionja (mint a bázis alkotóeleme) és egy negatív töltésű ion (savmaradék) alkotja. A hétköznapokban általában só alatt a konyhasót értjük, amely zömében nem más, mint a NaCl, azaz a nátronlúg (NaOH) és a sósav (HCl) sója. Sokan a vegytiszta sót keresik, pedig a kiegyensúlyozott táplálkozás része a nátrium-klorid mellett található mikro mennyiségű „szennyezők” jelenléte is.

A só jól oldódik a vízben, így a szervezetből folyamatosan távozik a verejtékkel, vizelettel. A távozó sót pedig pótolni kell, mert létfontosságú folyamatokban játszik kiemelkedő szerepet. Ilyen pl. az ingerületvezetés vagy az izommunka. A nátrium ionja mellett a kálium, kálcium és a magnézium ionja is fontos szerepet tölt be ezekben a folyamatokban. Magnéziumhiány esetén például könnyen begörcsölhet a lábikra, azaz a vádli. Régen a só fizetőeszköz volt, emellett a bőrfestés, üveggyártás, szappankészítés fontos alapanyaga. A sóbányák mellett gazdag és virágzó kereskedővárosok jöttek létre. Később, amikor a tengervíz bepárlásának gyakorlata kialakult, ezek a kereskedelmi útvonalak áttevődtek a tengerparti városok mellé. Ennek köszönhette Velence a felemelkedését. A sóbányászati, sólepárlási technológiák fejlődésével és a kitermelés növekedésével a só értéke csökkent. A tartósítóipar és a hűtéstechnológia előretörése a só értékét tovább csökkentette.

A mai ember számára köztudott, hogy a túlzott sófogyasztás káros az egészségre. De ez nem azt jelenti, hogy nem szabad sót fogyasztani! A só felhasználása a konyhában mind a mai napig fontos. Ételeink íze függ a sótartalomtól, régebben pedig hűtőszekrény, mélyfagyasztó hiányában a só fontos tartósítószer is volt. A só pótlása mellett az egyik fő felhasználás tehát az élelmiszer-tartósítás.

Miként tud a só tartósítani?

Magas sókoncentráció esetén a kórokozók nem tudnak szaporodni, életben maradni. A só ugyanis elvonja a vizet az élelmiszerből. A nedves közegben a mikrobák kiválóan szaporodnak (gondoljunk csak a penészesedő falak problémájára). A magas sótartalom emellett megbontja a sejtek ionegyensúlyát, ami ahhoz vezet, hogy a kialakuló magas ozmózisnyomástól a sejtek összeesnek, károsodnak. (Magyarázat: A természet mindig az egyensúlyra törekszik. A sejten belül alacsonyabb a só koncentráció, mint kívül, ezért az egyensúly beállításához a sejtből a víz kiáramlik. A sejt összetöpped. Miért nem a só ionjai hatolnak be a sejtbe? A sejtfal/sejtmembrán nem engedi az ionok szabad áramlását, a vízét viszont igen.)

Mikor használjuk a só tartósító hatását?

Például a kovászos uborka elkészítésnél nagyon fontos a só szerepe! Kevés só hatására olyan mikroorganizmusok is elszaporodnak, amelyek az uborka puhulásáért, penészedéséért felelősek. A kovászolásért, erjedésért felelős tejsavbaktériumok viszont magasabb sókoncentráció mellett is képesek a szaporodásra. A tejsavbaktériumok hatására savas lesz az erjedő lé, ami szintén nem kedvez a romlást okozó mikroorganizmusoknak. Ugyanez igaz a káposzta savanyítására is. De a só nem csak az élelmiszer-biztonság szempontjából fontos, tehát nem csak arra jó, hogy, közvetlenül tartósítsunk vele.

Az utak síkosság-mentesítésénél a só milyen fontos szerepet játszik. A jelenség lényege, hogy a sós víz fagyáspontja alacsonyabb, mint a tiszta vízé. Három tulajdonság együttese határozza meg a sós rendszert. Ez a hőmérséklet, a nyomás és a koncentráció. A külső légköri nyomás adott, ezért a sótartalom növekedésével a hőmérséklet csökken, míg el nem éri azt a pontot, ahol már a sós víz is befagy. Konyhasó esetén ez 35gsó/100g víz, és az elérhető elméleti hőmérséklet -21,3°C.

Hol és hogyan lehet az utak jégmentessé tételén kívül ezt a jelenséget kihasználni?

Először is nagyon fontos hangsúlyozni, hogy jég és kevés víz nélkül nem fog a hűtőrendszer működni! A jeges víz hőmérséklete nagyjából 0°C. (nem desztillált vízről beszélünk). Ha ezt elkezdjük sózni, a hőmérséklet csökkenni fog. Ez a hűtőkeverék kiválóan alkalmas lesz az üdítő, sör hűtésére, vagy akár fagylalt készítésére is. De ne feledjük, a görögdinnyét ne így hűtsük! :)

Forrás: laboratorium.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Az artériákban lévő mikroműanyagok növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát

Az elszomorító tények szerint az egészségre és a környezetre egyaránt káros mikroműanyagok hatalmas mennyiségben vannak jelen. Mindenhol. Ami nem meglepő, hiszen kimutatták, hogy 2019-ben a műanyagtermékek globális szintű éves kibocsátása megközelítette a 460 millió tonna mennyiséget. Ilyenkor természetesen felmerül az újrahasznosítás kérdése, mint (vélt) mentőöv a műanyaghulladékokkal való küzdelem során. Sajnos ennek a műanyagmennyiségnek alig 9 százalékát sikerül újrahasznosítani.

Ismered a világ legjelentősebb szimbólumait és azok hátterét?

A szimbólumok társadalmi életünk fontos elemei, amelyek különféle megjelenési formákat ölthetnek magukra a hétköznapi közlekedési jelzésektől az üzleti szférában megjelenő márkaépítő logókig. Találkozhatunk velük a szavak, jelek, alakzatok, színek, karakterek formájában, melyek mindegyike valamilyen elvont fogalom, eszme képviselőjeként, egyfajta vizuális történetmondóként tartható számon. Minden szimbólum mögött lebilincselő háttértörténet lapul. Ismered ezeket?

Biztonsággal ihatjuk-e a csapvizet?

A Világgazdasági Fórum szerint a világ vízkészlete válságos helyzetbe került, mely erőteljesen összefonódik bolygónk természeti tőkéjének kimerülésével. Nem beszélve az egyre kiszámíthatatlanabbá formálódott csapadékmintáról, a kritikus ütemben zsugorodó jégtakarókról, az egyre sűrűbben jelentkező áradásokról és aszályokról, az emelkedő hőmérséklet által megzavart teljes globális vízciklusról. Érthető, ha felmerül a kérdés: hogy állunk ma Magyarországon a vízkészlet kérdésével és a vízminőséggel? Biztonsággal ihatjuk-e a csapból folyó vizet?