2016.02.02. 16:30:09 7658 226

Teljen a február a szerelem jegyében - Mire jó a párterápia?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Általában szkeptikusak az emberek a „terápiák”, „tréningek” iránt, főleg, ha úgy vágnak bele, hogy igazából még nincs is probléma. Épp ezért szokott segíteni, ha a programban szerepel valamilyen bemutató film, ami segít elhessegetni a ködöt, rávilágítani a kényes pontokra.

Párterápia - konfliktuskezelés - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Párterápia - konfliktuskezelés

Persze nem kell félni a vitáktól: az élő kapcsolat nem más, mint konfliktusok keletkezésének és megoldásának folyamata. Erre kell törekedni, mert ha nem kommunikálunk egymással, akkor az elmérgesedett helyzetben eltorzul a párunk: mérgesek leszünk rá, dühösek, haragosak és egy idő után benne is csak a rosszat fogjuk meglátni. Ráadásul a ’jó’ kapcsolatot több szinten és területen kell fenntartani: a házasság értelmi, érzelmi, szexuális és gazdasági kapcsolat egyszerre.

A vitához, párbeszédhez viszont az kell, hogy képesek legyünk képviselni saját álláspontunkat. Egy terápia folyamán a döntést, az elbírálást egy külső személyre bízhatjuk, így talán könnyebb megnyílni, vagy véleményt formálni. És persze megváltozott környezetben könnyebb is kimondani, ami esetleg bökte a csőrünket.

Ha már létezik a konfliktus férj és feleség között, akkor szupervízióval, mediációval vagy pszichoterápiával tudjuk feldolgozni és hatékonyan kezelni. A férj-feleség viszony hangulati hullámzásai bár az élet természetes velejárói, mégis inkább a nők szenvedik meg jobban. A "sértett", "megalázott", "megsemmisített" érzés gyakran a békülés után is, mint "lassan ható mérgek" tovább hatnak, rontva a feleség-szerep átélését, betöltését. Az időben történő feldolgozás sok kapcsolatot menthetne meg.

Szóval párterápia. Bizonyára nyugtalanok vagyunk a terápia kezdetén, ám ha érdeklődünk és nem rettent el bennünket ez a módszer, akkor már a kezdeti kérdőívek felvethetnek bennünk megoldási lehetőségeket: honnan származunk, milyen a családunk, milyen volt a viszony a szüleink között, milyen társadalmi és nemi szerepek nehezednek ránk, kettőnk kapcsolatában milyen a hatalmi-ellenőrzési viszony ésatöbbi. Könnyen rájöhetünk, hogy a legkritikusabb pontok mindig a kívülről jövő minták, amikor akár a saját édesanyánk, akár az anyósunk elvárásai nyomasztanak. Vagy ha amiatt szorongunk, hogy nem teljesítjük be az előttünk álló jó példákat.

A legjobb házasságban is megkönnyebbülést hozhat, ha rájövünk végre, hogy a saját életünket éljük és nem a szüleinkét. Persze, hosszú együttélés után szomorú és meglepő dolog rájönni, hogy nem tökéletes a kapcsolatunk.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A férfiak vagy nők barátsága tart tovább?

Fordíthatjuk tekintetünket a világ bármely részére, mindenhol meggyőződhetünk „az ember társas lény” örökigazságáról. Egymagában a teremtés koronájaként méltatott emberi lény gyenge, örökös célpontja a veszélynek, fenyegetettségnek. Ezért emberi kapcsolatok és együttműködések bázisára épülő társadalmat rendezett maga köré, melyben megosztotta a tevékenységeket, szorosabbra fűzte az ember-ember köteléket. Mindeközben észlelte, hogy bizonyos kapcsolattípusokért érdemes többet munkálkodni, azok minőségét folyamatosan növelni – leginkább a család, a rokonság, a partnerkapcsolat és a barátság tartozik ezek közé. Ez utóbbi kapcsolattípus kapcsán kérdésként merülhet fel, hogy vajon melyik nem képviselői képesek és készek hosszabb távú barátságok kialakítására és fenntartására?

Befejeztem, nem fejeztem? Tudj meg többet a Zeigarnik-hatásról

Ma milyen eddig még befejezetlenül várakozó teendők jutnak eszedbe? Ezzel szemben pedig hányszor fordul elő az, hogy olyan feladataidra gondolsz, amelyeknek a végére már sikerült pontot tenned? Mennyire érzel leküzdhetetlen késztetést arra, hogy tovább nézz egy függőben hagyott cselekményű sorozatot? Mindezek a kérdések szorosan összefüggnek a Zeigarnik-effektus néven futó jelenséggel. Hogy miről is van szó? Erre a kérdésre az alábbiakban keressük a választ.

Süssük magunk a (mindennapi) kenyerünket – Legalább 10 okunk lehet erre

Szokták mondani, hogy a kenyér az élet szimbóluma, a kovász pedig a lelke. Nem meglepő hát, hogy a pandémia alatt többen igyekeztek elsajátítani a házi kenyérsütés csínját-bínját. Legyen szó bár a klasszikus kovászos, az élesztős vagy sütőporos, a teljes kiőrlésű vagy fehér liszttel készített, a világos vagy barna, a ropogós vagy puha változatokról, bizony nem sokan tudnak ellenállni a frissen sült kenyér illatának.