2014.05.30. 11:00:00 2329 29

Senki nincs biztonságban: akár a Facebook-oldalunkra mások által írt tartalomért is felelünk!
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Még előzetes és utólagos moderálás esetében is felelősség terheli a tartalomszolgáltatót a hozzászólásért – derül ki az Alkotmánybíróság szerdai határozatából. Akkor járnak el a legbiztosabban a különböző híroldalak, ha nem teszik lehetővé cikkeik alatt a kommentelést. De húzós beírások minden Facebook-oldalon akadnak, az Alkotmánybíróság szerint pedig még a moderálás sem mentesít a jogkövetkezmények alól. A politikusokat is érintheti a dolog: elkerülendő bármilyen jogsértést, csak egy villanásnyira idézzük fel, miket is írnak az oldalaikra a rajongók vagy az ellenségek.

Akár ismerősünk által Facebook-falunkra írt tartalomért is felelünk - döntött az Alkotmánybíróság - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Akár ismerősünk által Facebook-falunkra írt tartalomért is felelünk - döntött az Alkotmánybíróság

Bonyolultan megfogalmazva

Paczolay Péter elnök párhuzamos indokolásával és Stumpf István különvéleményével (azaz ellenzése mellett) fogadta el az Alkotmánybíróság (Ab) a kommentekért viselt felelősségről szóló, szerdán nyilvánosságra hozott határozatát. Eszerint „a jogsértő közleményekért való felelősség (és adott esetben a helytállási kötelezettség) független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik”. Tehát a tartalomszolgáltatót akkor is felelősség terheli a jogsértő hozzászólásért, ha arról nem is értesül, illetve ha el is távolítja azt, miután tudomást szerzett arról. Az Ab határozata egy, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) honlapjára írt komment apropóján született.

„A döntés egyrészt fenntarthatatlan rendszert hozna létre, másrészt visszaélések egész sorozatára kínál lehetőséget [...], harmadrészt pedig további súlyos versenyhátrányba taszítja a magyar tartalomszolgáltatókat a külföldi óriáscégekkel szemben” – írja blogján Gerényi Gábor, aki az MTE volt elnökeként maga is érintett. Gerényi szerint az internet más típusú nyilvánosságot teremt, mint korábban a tömegmédia, így újra kell szabályozni a személyiségi jogokhoz és a jóhírnév sérelméhez kapcsolódó alapértékeket is. Írása szerint más egy-egy komment, mintha az korábban egy nyomtatott lapban jelent volna meg, mondjuk olvasói levélként.

A lényeg: kevesebb helyen lehet majd kommentelni

Az Ab határozata szerint „ha a moderálást vállaló internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért – melynek alkotmányosságát az indítványozó nem vitatja, hiszen azzal érvel, hogy nincs befolyása a hozzászólás közzétételére –, akkor a moderálást nem vállaló oldalak működtetőivel szemben a jogsértés megállapítása nem tekinthető aránytalannak.” Csak akkor kellene felelősség terhelje a tartalomszolgáltatót, ha nem távolítja el a jogsértő kommentet, miután annak meglétéről értesítették – mondta a VS-nek Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója. Ez Szabó szerint a „notice and take down”-elv („értesítési-eltávolítási eljárás”) érvényesítését jelentené, amit nálunk szerzői jogokkal kapcsolatban szoktak alkalmazni.

A szervezet az Alkotmánybíróság határozatát tegnap egyébként így kommentálta: „akár moderálják a hozzászólásokat, akár nem, akár tesznek lépéseket a jogsértő tartalmak eltávolításáért, akár nem, felelősséggel tartoznak azokért. Így a tartalomszolgáltatók, ha nem szeretnének ilyen feltétel nélküli felelősséggel tartozni olyasmiért, amit maguk nem képesek befolyásolni, lehet, hogy inkább megszüntetik oldalaikon a kommentelés lehetőségét.”

He, komment?

Szabó Máté Dániel úgy véli, a felelősséget elsősorban a kommentelőnek kellene viselnie. Szerinte sem az Ab, sem a bíróságok ítéletéből nem látszik, hogy tudnák, mi is valójában a komment. Mint Gerényi is írja: „a döntés teljes szövegéből az sugárzik, hogy szövegezője egy nagyjából 2000 előtti dogmarendszer híve, mely szerint az internet egyszerűen csak egy újabb közlési eszköz, és használatának jogi szabályzását meg lehet úszni azzal, hogy betuszkoljuk az internet előtti média kategóriáiba.”

„A komment szerzője sok esetben nem ismert, illetve polgári perben nem kideríthető, többek között ezért kerülnek célkeresztbe a könnyen és jól perelhető szolgáltatók. Az egész kérdéskör életszerű, a személyiségi jogok védelmét és a véleménynyilvánítás szabadságát egyként szolgáló megoldásához arra lenne szükség, hogy a felelős kergetése helyett a névtelen kommenteket a helyükön kezelje a jog. Semmilyen értelmes célt nem szolgál, ha egy, a napi százezer hozzászólás között megjelenő anyázást úgy kell kezelnie a bíróságnak, ahogyan egy olyan közlést, ami mondjuk egy nagy példányszámú lap címoldalán jelenik meg” – ezt már Nádori Péter, az MTE elnökségi tagja mondta a VS-nek.

Nádori szerint a kommentek minden olvasója tudja, hogy azokat nem kell komolyan venni, a kifogásolt hozzászólásokat pedig „ jogi fenyegetettség nélkül is készséggel eltávolítják a szolgáltatók”. Az MTE elnökségi tagja szerint a társadalom érdekeivel ellentétes a kommentelés minden kilengés mellett hasznos intézményét fenyegetni.

A Net-Jog sem ért egyet az Alkotmánybíróság határozatával. Mint Krausz Miklós, a Net-Jog infokommunikációs szakjogásza a VS-nek kifejtette: „az AB határozat szerint a jövőben csak akkor mentesülhet egy tartalomszolgáltató a jogsértő tartalmak felelőssége alól, ha előzetes (és nem utólagos moderálást folytat), ami a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával jár.” Krausz is a Szabó és a Stumpf István különvéleményében is kifejtett „notice and take down”-elvet említi példaként: ez lenne a megfelelő szabályozás jogsértések észlelése esetén.

Krausz szerint ráadásul az Ab határozata alapján a kommentek utólagos moderálása nem moderálás, ha pedig előzetes moderálás történik, akkor meg sem jelenik a komment, így közlés nem is történhet. A szakjogász úgy látja, a komment szerzőjének a teljes felelősségét kell megállapítani, a tartalomszolgáltató pedig akkor vonható felelősségre társtettesként, ha a panasz után sem távolítja el a bejegyzést. Polgári jogi jogsértés esetén pedig „tőle kártérítés, vagy sérelemdíj követelhető, azaz a felelőssége ekkor a közlés közzétevőjével egyetemleges.”

Ennyi erővel le is tilthatnák a Facebookot

Kommentelés szempontjából nagyon hasonló a helyzet például a közösségi oldalakon (Facebook), illetve a blogfelületeken is. Ezekre Stumpf István is kitér különvéleményében: „egy közösségi portált egészében senki nem szerkeszt, ugyanakkor az adott felhasználói fiókokhoz kapcsolódó tartalmat a felhasználó szerkeszti; ugyanez vonatkozik a blog platformok és a platformon létrehozott konkrét blogok viszonyára is. A felhasználói fiók, illetve a blog tulajdonosa az általa kezelt felületek vonatkozásában jellemzően más felhasználóknak is különféle szintű közzétételi, illetve szerkesztési jogosultságokat adhat. Az a tény, hogy a web 2.0-s oldalak célja a kommunikáció, egyáltalán nem zárja ki, hogy tájékoztatási igénnyel lépjenek fel: közösségi oldalakon – bár mennyiségét tekintve még mindig a személyes felhasználás a meghatározó – felhasználói fiókja egyre több intézmények, szervezetnek vagy közszereplőnek van, ahol egyfelől az érdeklődők hatékony elérésén keresztül meghatározott témakörben a tájékoztatás, másfelől ezzel kapcsolatban a visszajelzések fogadása is célja a felhasználóknak.”

Szabó Máté Dániel elmondása szerint nem vált el a határozatban élesen tárhely- és tartalomszolgáltató, és az említett felületek megítélése egy másik határozat tárgya lehet. Ugyanakkor szerinte ez esetben inkább a felhasználót/szerkesztőt lehet elővenni, mintsem a Facebookot: „annak van reális lehetősége a kommentet eltávolítani, akinek a Facebook-posztjához hozzászólnak”.

Nádori Péter úgy látja, erre a kérdésre érdemben majd a bíróságok válaszolhatnak, ha lesznek ilyen ügyek: „A most helyben hagyott ítélet alapján az valószínűsíthető, hogy a magánblog gazdája – ha azonosítható – éppúgy felelős a nála megjelenő kommentekért, mint egy portál.”

Idézetek politikusok oldaláról

„kapja be az összes f***mat” „Tönkretették az országot!" „Sajnálnám, ha a bukott politikusok, akik kirabolták az országot, most nyernének." „Aki hallotta a beszédet, most félhet, mert egy erősen nemzeti szocialista ámokfutót hallott, aki egyszerre hazudott mint a vízfolyás, és ami ennél is veszélyesebb, kiszakította Magyarországot, így a magyar embereket, egytől egyig Európából és a világból." „Egy fizetéséből 2 luxus lakás, nyaraló, luxus nyaralás és még sorolhatnánk. Hogy csinálod?"

Pedig a Facebookon éppolyan durva kommentek találhatóak adott esetben, mint más oldalakon. Ha Orbán Viktor Facebook-oldalán valaki jogsértő kommentet helyez el, amit aztán nem moderálnak, ki vonható felelősségre? A miniszterelnök? Az oldalának kezelője? Vagy a közösségi oldal? Krausz szerint „ebben az esetben az Ektv. [„az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény” – a szerk.] szabályai alkalmazandók: azaz jogsértés esetén az üzemeltetőnek el kell távolítani a jogsértő bejegyzést, de közvetítő szolgáltatóként nem kell folyamatosan a bejegyzéseket vizsgálni.”

Merre tovább?

Nádori szerint „könnyű és elegáns megoldása lenne a jelenlegi helyzetnek, ha a jogalkotó ezen szempontok alapján tisztázná, módosítaná a joganyagot. Ez megtörténhetne akár az elektronikus kereskedelmi törvény pontosításával, akár úgy, hogy a személyiségi jogi sérelmeknek – ahogyan ez egyes más jogrendszerekben működik – el kelljen érni egy bizonyos komolysági, súlyossági határt ahhoz, hogy peresíthetőek legyenek.” Mint az MTE elnökségi tagja a VS-nek mondja, a következő fórum Strasbourg lesz, ahol már ott van ez az ügy.

Szabó is Strasbourgot említi: a TASZ szakmai igazgatója szerint elképzelhető, hogy indítványt is megfogalmaznak majd a strasbourgi bíróság számára, melyben az ügyre hívják fel a figyelmet. Mint Szabó mondja, a TASZ-nak fontosak a kommentjei, így a jövőben sem fog előzetesen moderálni.

Akiknek bejött

Emlékezetes: korábban Lázár János jelentette fel becsületsértésért a Délmagyar.hu-t és néhány kommentelőjét. Akkor a lap beleegyezett fél millió forint peren kívüli kifizetésébe.

Egy másik fideszes politikust, Papcsák Ferencet sem túl kifizetődő kommentben gúnyolni: a rendőrség beidézte azokat a kommentelőket, akik a Népszava és a Hír24 felületein írtak a zuglói polgármesterről. Papcsák akkor a Hír24-nek arról beszélt: nem köteles eltűrni a becsület csorbítására alkalmas kijelentéseket. Mint hozzátette: nem feljelentést tettem, hanem keresetet indítottam személyiségi jogok megsértése miatt ismeretlen magánszemélyekkel, de leginkább a lapokkal szemben.”

Papcsákkal egyébként sincs könnyű dolga a médiamunkásoknak: korábban feljelentette azokat is, akik idézték az LMP önkormányzati képviselőjének, Várnai Lászlónak az egyik blogbejegyzését. Így a Mandinert is, hiába adott helyt a portál az ügyvédi irodán keresztül kért helyreigazításnak.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tesztett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

Ajánlataink