2014.04.11. 17:00:00 2097 32

Húsvét határainkon túl - Érdekességek
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Kinek a bárány, kinek a lárma. Nálunk hímes tojás, locsolkodás, ajándék után kutatás a fűben és a bájos húsvéti nyuszi. Másutt „zöldségek”, tojásgurgatás, felvonulás, flamenco, boszorkányűzés és csend. No, és persze finomabbnál finomabb étkek! Nézzük, milyen szokások jellemzik kontinensünk néhány országát a tavasz legszebb ünnepén. Hamarosan itt a húsvét, készülünk!

Húsvét - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Húsvét

1. Csend és „csapkodás”- Finnország

A Nagyhét nyelvrokonainknál a csendes hét, hiszen Nagypéntektől az emberek nem érintkeznek egymással. Húsvét vasárnap aztán a gyerekek zajt csapnak mindennel, ami csak a kezükbe kerül. Ez annyit jelent, hogy véget ért a „hallgatás” időszaka. Virágvasárnap a lurkók útnak indulnak, hogy feldíszített barkaágakkal megcsapkodják a környék házait, amely Jézus Krisztus Betlehembe való bevonulására emlékeztet és szerencsét hoz a ház lakóira.

Az ünnepi asztalra bárány, a malátából és rozslisztből készített desszertjük (mämmi) és túrós pászka kerül.

2. Családias és világi - Svédország

A Húsvét vallásos jellege a svédeknél kissé háttérbe szorul: vidéken, (minél nagyobb) családi, baráti körben telik az ünnep. Akad olyan hely, ahol ilyenkor örömtűz és lárma közepette igyekeznek távol tartani a boszorkányokat. Szombaton nemzeti színű terítékbe öltöztetik az asztalt, amelyre az ünnep alatt –a böjt alatt tiltott tojás mellett- tejszínhabbal töltött zsemle (semla), hagymával és sós heringgel ízesített rakott burgonya („Jenson megkísértése”) is kerül.

3. Zöld ételek, tojáskeresés és „sült” bárány - Németország

A család itt is fontos szerepet kap: a szülőknél vagy a nagyszülőknél találkoznak, a lakást a háziasszonyok és a gyerekek öltöztetik ünnepi díszbe. A színes, ékes tojások a vázákba dugott ágakra, barkára kerülnek. Jellegzetes ünnepi (vagy inkább előtti) szokás, hogy Nagycsütörtökön lehetőség szerint csak zöld ételt (spenótot, salátát, zöld spárgát) fogyasztanak. Legjellemzőbb német húsvéti étek egy finom desszert, egy bárány alakú sütemény, az Osterlamm, amit itthon is lehet kapni.

4. Családi reggeli és ételszentelés - Lengyelország

Húsvét reggeli menüjük hasonló a miénkhez: sonka, tojás, kenyér, emellett kolbász, sütemény, paprika, só, marcipán, melyet kis kosárkában visznek a templomba megszenteltetni. Hazaérkezve a család együtt költi el a finom reggelit, ám evés előtt jó szerencsét és boldogságot kívánnak egymásnak, majd húsvéti tojással kedveskednek a másiknak.

5. „Tüzes” ünnep és rakéták- Görögország

Bizony, itt a Húsvét igazi veszélyeket is tartogat: létezik olyan része az országnak (Chios), ahol szép, ám nem épp veszélytelen rakétatölteteket rögzítenek a házak falához, amit aztán egymás után kilőnek. Látványos, de lakóépületek nem ússzák meg sérülés nélkül. Más helyütt a nem termő fákat megperzselik (Hydra), hogy életre keltsék, és bő termésre serkentsék őket.

A görögök sem maradnak körmenet és (éjféli) mise nélkül, amely után hazaérve az asztalon várja őket a gőzölgő magrica (fiatal bárány belsőségeiből, cirommal ízesített leves). A másnapi ünnepi ebéd bárány, esetleg kecske, jó esetben nyárson, görög salátával és szezámmaggal megszórt kaláccsal. Desszertjük egy finom vaníliás sütemény, a koulourakia, melyet Nagyszombat este, kávé vagy tea mellé fogyasztanak.

Görög szezámos kalácsGörög szezámos kalács

6. Locsolkodás és foszlós kalács- Románia

Akárcsak nálunk, a szomszédos országban is divat a locsolkodás. Eltérés azonban, hogy a nap végén a fiatal lányok is meglocsolják a család legidősebb hölgy tagját. Az ünnepi menü bárány sült és finom kalács, az alkalomra készített írott tojások az este folyamán koccintásra szolgálnak majd. Itt is családi ünnep a Húsvét, olyannyira, hogy a közös ebéd után a család elhunyt tagjait is meglátogatják a temetőben, sírjaikra az évszak virágaiból választanak.

7. Vicces, felvonulós, tojásgurítós – angol hagyományok

Ha húsvét, akkor tojásgurítás: húsvétkor a „ködös Albion” lakói kimennek a közeli dombra, hogy versenyezzenek, ki tud egy tojást épségben legurítani a lejtő aljáig. Mókás szokás! Szintén vicces hagyomány a szelleműzés, amelyet férfiak végeznek furcsa fehér nadrágban. Az ünnepet számos színes felvonulás és kirakodóvásár teszi még vidámabbá.

8. Körmenet, béklyó és flamenco – Spanyolország

Már Virágvasárnap kezdetét veszi a készülődés, sőt, az igazi ünnep a spanyolok számára a Nagyhét. A húsvét előtti vasárnaptól vallásos körmenetek kezdődnek, mely Madridban a leglátványosabb: hogy a keresztútra és annak fájdalmaira méltóképp emlékezzenek, a menet résztvevői béklyókkal, vaslánccal, ki-ki keresztet cipelve „kínozza” magát. Hogy a „Semana Santa”(Szent Hét) szomorúságát felejtsék, flamencóval ünnepelnek.

Ízlelőbimbóikat pedig sült báránnyal, hússal, kolbásszal, tojással töltött tésztával (Hornazo) kényeztetik, desszertként pudinggal töltött kalácsfélét (Bartolillos Madrilenos), esetleg tejes-tejszínes, citrommal és fahéjjal ízesített krémet (Creme Catalana) fogyasztanak.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tesztett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

Ajánlataink