2015.09.10. 15:24:53 9480 242

Hogyan örökölhetnek az élettársak?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A mindennapi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy bár igen megnőtt az élettársi kapcsolatok száma, az abban élők nincsenek teljesen tisztában azzal, hogyan kell cselekedniük, amennyiben azt szeretnék, hogy élettársuk örökölhessen utánuk.

Élettársak - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Élettársak

Az élettársi kapcsolat érzelmi és gazdasági közösséget jelent. E közösség azonban számos ponton különbözik a házastársakként történő együttéléstől, mind családjogi, mind öröklési jogi szempontból.

A hatályos polgári jogi szabályozás alapján élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Az élettársi kapcsolat nem feltételez semmilyen hatóság előtti akaratnyilvánítást, magával az együttélés tényével fennállónak tekintendő. Vajon elegendő-e ez ahhoz, hogy az élettárs örökösként léphessen fel?

Az öröklési rendet elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg. Amennyiben az örökhagyó végintézkedést nem hagy, úgy a törvényes öröklés rendje lesz a meghatározó. A magyar jog törvényes örökösként ismeri el az örökhagyó egyenes ági (leszármazottak, felmenők törvény által meghatározott sorrendben) és oldalági (szülői, nagyszülői és dédszülői leszármazók) rokonait. A házastárs ilyen értelemben nem minősül rokonnak, az örökhagyóhoz fűződő közeli hozzátartozói kapcsolata folytán azonban a magyar jogrendszer törvényes örökösi helyzetet biztosít számukra.

Nem így van ez az élettársak esetében, a hatályos Polgári Törvénykönyv ugyanis nem ismeri el törvényes örökösként őket. Nem mérvadó sajnos az a körülmény sem, hogy akár évtizedekig éltek érzelmi és gazdasági közösségben. Végrendelet alapján azonban továbbiakban támasztott különösebb feltételek nélkül örökölhetnek.

Az élettársnak nem jár az örökségből kötelesrész sem, mely az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét illeti meg, egyfajta „minimum-részesedésnek” tekinthető.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi lehet ezzel a jogalkotó szándéka? Igen sokat lehet hallani a statisztikáról, mely szerint a házasságok száma egyre csökken. Talán abból a megfontolásból nem nyertek törvényes formában is elismerést az élettársak öröklésre vonatkozó jogai, hogy ezzel nőhet a házasulni vágyók száma.

Összegezve tehát, az élettársak akkor biztosíthatják egymás öröklési státuszát, amennyiben végrendelettel gondoskodnak a hagyaték majdani sorsáról.

Azt pedig, hogy hogyan lehetséges szabályos formában végrendeletet tenni, egy későbbi cikkünkben fejtjük ki részletesen.

Szerző: dr. Kiss Szilvia

Forrás: D.A.S

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Ne keverd össze! – 3+1 érzés, ami már/még nem szerelem, vagy soha nem is volt az

Te is beleestél már abba a hibába, hogy annyira szerettél volna már szerelmes lenni, hogy már-már bemesélted magadnak ezt az érzést, és teljesen úgy tűnt, hogy tényleg szerelmes vagy? Aztán persze egy helyzet, egy reakció, egy döntés miatt jött a felismerés: ez nem is szerelem!

Megéri-e beépíteni a tetőteret?

Egy korszerű elvárásoknak minden szempontból megfelelő, komfortos padlástér kialakítása sokak számára kívánatos megoldásnak bizonyul. A kialakítás igényét illetően több cél lehet a mozgatórugó. Ugyanakkor az akadályozó tényezőkkel is szembe kell nézni, optimális esetben még a szakemberrel való szerződéskötést megelőző szakaszokban, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések.

Mutatjuk, mely országokba költözik a legtöbb magyar ember

Az egyik legnépszerűbb globális adatplatform, a Statista kimutatásai szerint az elmúlt évben a külföldre költözés főbb motivációi a jobb munkahely találása, a partner országában való új élet kezdése, valamint a továbbtanulási célok voltak. Mindezek mellett ugyanakkor kulcsszerepet játszott a célországtól remélt jobb életminőség, a személyes kihívások és komfortzóna feszegetések, a kaland- és felfedezésvágy. Sokakat pedig a klasszikus tiszta lappal kezdés vágya terelt egy idegen országba, emellett akadtak olyanok is, akik a nyugdíjas éveiket kívánták egy régen kiszemelt helyen tölteni. De vajon milyen szándékok állnak a magyar emberek külföldre költözésének hátterében?