2015.09.23. 08:44:00 7973 178

Fizetni kell, ha nem jár óvodába a gyerek?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Így szeptember vége fele közeledve már talán minden kisgyerekes szülő tudja, milyen következményekkel jár az iskolából történő igazolatlan távolmaradás. Nézzük most meg, hogy mi a helyzet az óvodásokkal: ez év szeptember 1-je komoly változásokat hoz az ő életükben is, hiszen a most hatályba lépő rendelkezések szigorú szabályokat írnak elő számukra.

Óvodások - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Óvodások

A hatályos nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a gyermekeknek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 3. életévüket betöltik, a nevelési év kezdő napjától, vagyis szeptember 1-től legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson kell részt venniük. Ez első ránézésre egy szigorú szabály, figyelembe véve, hogy minden kisgyerek egy külön világ, s akiknek az „egy kalap alá vétele” nem feltétlenül szolgálja teljes mértékben a gyermek érdekeit.

Ezzel a ténnyel a jogalkotó is tisztában van, hiszen az egyértelmű előírás mellett azt is törvényben rögzítette, hogy a szülő kérelmére a jegyző, az óvodavezető és a védőnő egyetértésével a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva az 5. életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai foglalkozás alól. Erre akkor kerülhet sor, ha a felmentést a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, helyzete indokolja. Ha az adott intézmény egyházi vagy magán fenntartású, a felmentés megadására a jegyző helyett a fenntartó jogosult.

Felmentés esetén a kötelező óvodai nevelésben a gyermeknek csupán az 5. születésnapja után kell részt vennie, ezt követően azonban további felmentésre már nincs lehetőség.

Az óvodai neveléssel - azon belül is elsősorban a beiratkozással és a hiányzásokkal - kapcsolatos kötelezettségek megsértése súlyos következményekkel jár.

A szabálysértésről szóló törvény értelmében az a szülő (törvényes képviselő), aki a gyermeket kellő időben nem íratja be az óvodába, vagy akinek a gyermeke egy nevelési évben igazolatlanul 11 napot vagy annál többet hiányzik, szabálysértést követ el. A szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege - hacsak a törvény eltérően nem rendelkezik - 5.000,- Ft, legmagasabb összege pedig 150.000,- Ft.

Mindezek mellett az óvodai kötelezettség megszegése a családi pótlék szüneteltetésével is járhat.

A családok támogatásáról szóló törvény hatályba lépő módosítása ugyanis kimondja, hogy ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek ezt a részvételi kötelezettségét megszegi, a gyámhatóság az igazolatlanul mulasztott 5. óvodai nevelési nap után felhívja a családi pótlék jogosultjának (a szülőnek) a figyelmét arra, hogy a 20. igazolatlanul mulasztott nap után kezdeményezni fogja a családi pótlék folyósításának a szüneteltetését.

Az itt meghatározott mértékű igazolatlan hiányzások mindig az adott nevelési évre vonatkoznak, mely minden évben szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart.

Ezeken a következményeken túl azonban továbbiakkal is számolnunk kell, ha gyermekünk igazolatlanul marad távol az óvodától, ezekre a következő cikkünkben térünk ki részletesen.

A 3 évesnél idősebb gyermekek tehát alapvetően már kötelesek óvodába járni, hacsak ezen kötelezettség teljesítése alól nem kapnak felmentést. Távol maradni pedig csak igazoltan célszerű, hiszen a hosszabb távú, vagy ismétlődő igazolatlan hiányzásoknak komoly következményekkel járnak.

dr. Bekk Judit

Forrás: D.A.S.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Franciaországban egyre több a száz év feletti ember

Egyre több száz év feletti ember él Franciaországban, és megjelent egy új korcsoport, a "szuperszázasoké", amelybe azok tartoznak, aki 110 év felettiek - derül ki a francia Demográfiai Tanulmányok Nemzeti Intézetének (INED) egy szerdán közzétett tanulmányából.

A férfiak vagy nők barátsága tart tovább?

Fordíthatjuk tekintetünket a világ bármely részére, mindenhol meggyőződhetünk „az ember társas lény” örökigazságáról. Egymagában a teremtés koronájaként méltatott emberi lény gyenge, örökös célpontja a veszélynek, fenyegetettségnek. Ezért emberi kapcsolatok és együttműködések bázisára épülő társadalmat rendezett maga köré, melyben megosztotta a tevékenységeket, szorosabbra fűzte az ember-ember köteléket. Mindeközben észlelte, hogy bizonyos kapcsolattípusokért érdemes többet munkálkodni, azok minőségét folyamatosan növelni – leginkább a család, a rokonság, a partnerkapcsolat és a barátság tartozik ezek közé. Ez utóbbi kapcsolattípus kapcsán kérdésként merülhet fel, hogy vajon melyik nem képviselői képesek és készek hosszabb távú barátságok kialakítására és fenntartására?

Befejeztem, nem fejeztem? Tudj meg többet a Zeigarnik-hatásról

Ma milyen eddig még befejezetlenül várakozó teendők jutnak eszedbe? Ezzel szemben pedig hányszor fordul elő az, hogy olyan feladataidra gondolsz, amelyeknek a végére már sikerült pontot tenned? Mennyire érzel leküzdhetetlen késztetést arra, hogy tovább nézz egy függőben hagyott cselekményű sorozatot? Mindezek a kérdések szorosan összefüggnek a Zeigarnik-effektus néven futó jelenséggel. Hogy miről is van szó? Erre a kérdésre az alábbiakban keressük a választ.