2014.09.12. 10:00:00 6038 32

Átirányítás a munkahelyen - akár kevesebb fizetésért!
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

"A munka nemesít, a robot gazdagít” fogalmazta meg a múlt század elején nagyszerű írónk és költőnk Juhász Gyula, majd hozzátette: „csak nem a robotost”. A munka világára vonatkozó legfontosabb jogszabály, a mindenkori munka törvénykönyve. A jelenleg hatályos (új) törvény számos tekintetben visszavett az előző törvény munkavállalókat védő rendelkezéseiből. Az átirányítás vagy új nevén „munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás” intézménye sem kivétel sajnos.

Ha a munkáltató úgy dönt, mennünk kell - akár jutalék nélkül is... (kép: morguefile.com) - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Ha a munkáltató úgy dönt, mennünk kell - akár jutalék nélkül is... (kép: morguefile.com)

A munkaszerződésben meghatározott munkakörön kívül is

A munkaviszony alapvető, lényegi elemének a felek személyén, munkavégzés helyén és a munkabéren kívül természetesen a betöltendő munkakör számít. A munkavállaló feladata a munkaszerződésében rögzített munkakör legjobb ellátása tudásának és a munkáltató utasításainak megfelelően.

Abban az esetben, ha a munkáltató más munkakör betöltésére (is) utasítja a munkavállalót, a korábbi terminológiában átirányításról beszéltünk. Az átirányítás igen fontos kérdés, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy az átirányítás jogát számos munkáltató félreérti, rosszabb esetben visszaél azzal.

Korlátozások azért vannak

Az átirányítás új szabálya megtartja azokat a korábbi korlátokat, mely szerint csakis átmeneti jelleggel lehet elrendelni, legfeljebb 44 munkanapra évente (azaz két hónapra). Nemcsak arra utasíthatja egyébként a munkáltató a munkavállalót, hogy más feladatokat lásson el, de akár arra is, hogy más munkáltatónál. A munkavállalónak ugyanakkor joga van tájékoztatást kapni az átirányítás várható időtartamáról, részleteiről.

És a bérezés?

Változhat-e a munkavállaló bére az átirányítás következtében? Az új törvény szerint igen, és sajnos nem feltétlenül kedvezően. Az új szabály ugyanis azt írja elő, hogy átirányítás esetén a munkavállalót az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Így ha valaki az alapbérén felül jelentős teljesítménybérezésben is részesül, és az átirányított munkakörben a teljesítménybérre jogosító munkát nem tud végezni, akkor a keresete csökkenésével számolhat. A korábbi szabály alapján a munkavállaló díjazása nem lehetett kevesebb az addigi átlagkereseténél. Ez sajnos lényeges különbség a régi és az új normaszöveg között.

Míg a korábbi törvény az átirányítási fejezetében kifejezetten tartalmazta az a rendelkezést, mely szerint az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - nem járhatott aránytalan sérelemmel.

A hatályos törvény ezt sajnos nem vette át, ehelyett az általános szabályok között került elhelyezésre az az előírás, mely szerint a munkáltató (általában véve) a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása során a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat, a munkavállaló érdekeit méltányos mérlegelés alapján, a jóhiszeműség és tisztesség jegyében, kölcsönösen együttműködve köteles figyelembe venni.

Bár ezen utóbbi rendelkezés a törvény ún. általános elvei között került rögzítésre, az átirányítás szabályainak alkalmazása során kisegítő jelleggel alkalmazható és alkalmazandó. Ennek következményeként a korábbi törvény alapján kialakult bírói gyakorlatban egyelőre nem várható jelentős változás az aránytalanul érdeksértő átirányítás megítélésében.

Forrás: das.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A felnőttkori krónikus komolyság, ami felboríthatja az életed

A krónikus komolyság annak ellenére, hogy nem tartozik a pszichiátriailag diagnosztizált súlyos mentális rendellenességek körébe, mégis jelentős mértékben befolyásolhatja az érintettek jólétét és mindennapi tevékenységeit. Éppen ezért Dr. Seth J. Gillihan kognitív viselkedésterapeuta fontosnak tartotta, hogy beszéljen erről a sokakat érintő jelenségről.

Létezik „az” álommeló?

Fel tudod idézni, hogy kisgyermekkorodban milyen munkavégzés iránti vágy lebegett előtted? Milyen érzések keltek szárnyra ilyenkor leginkább? A gyermekkori munkával kapcsolatos elképzeléseinknek nem sok köze volt a valósághoz. Egy életérzést, egy általunk csodált életmódot, egy megmagyarázhatatlanul nagyra becsült jellemet próbáltuk keretbe helyezni. Ilyenkor nem sok elképzelésünk volt olyan elvontnak tűnő fogalmakról, mint a bevétel, a megélhetés, kiadások.

A gyöngyhalászok bizarr munkanapjai és gyakori végzetük: a fűrészfogú halál

A drágaköveiről egykor híressé vált Ceylon szigete később a gyöngyhalászatnak adta át a stafétát. Hajdanán a nemesgyöngy-halászatra specializálódott bennszülöttek egy cápabűvölő jelenlétével és bátorításával ugrottak be a vízbe, hogy kagylózsákmánnyal a kezükben térjenek vissza a hajóra. A halászok által összegyűjtögetett kagylókat felhalmozták, majd elárverezték. A felvásárlók sokat kockáztattak ezzel az üzlettel, hiszen rengeteg kagylóban nem lelték meg a gazdagság forrásaként számon tartott gyöngyszemet. Ám a kereskedők kockázatvállalása eltörpült az életüket minden nap kockára tevő gyöngyhalászokéi mellett.